12 tag 25 bp-os kamatvágást szorgalmazott - csak egy volt "bátrabb" (2.)

2005.04.20 11:55
Portfolio.hu-poll: 25 bp-os hétfői kamatcsökkentés, 5.2%-os deficit, 250-es EUR/HUF 3 hónap múlva

A 25 bp-os kamatcsökkentés támogatói úgy látták, a nemzetközi bizonytalanság nem tesz lehetővé nagyobb lépést, ugyanakkor a körülmények összessége nem is zárja ki teljesen a mérséklést.

A 25 bp-os kamatcsökkentés támogatói között is voltak, akik szerint önmagában a belföldi dezinflációs folyamat 50 bp-os csökkentést is lehetővé tenne. Kiemelték az inflációs várakozások enyhülését, a háztartások fogyasztási keresletének várható fékeződését, és a bérinfláció tartósnak látszó mérséklődését. A fogyasztóiár-index utolsó havi emelkedése mellett tovább csökkenő maginflációs mutatót fontos jelzésnek látták arról, hogy a dezinfláció tartós és fenntartható. Úgy látták, a dezinflációt ebben a körben a gazdaság keresleti és a kínálati oldalának folyamatai is támogatják. Lehetségesnek látták ugyanakkor, hogy az első negyedéves (és különösen a februári) maginfláció-lassuláshoz olyan átmeneti tényezők is hozzájárultak, amelyek tartós fennmaradására nem lehet számítani. Ilyen átmeneti hatás lehetett a piaci verseny erősödése az EU-csatlakozás következtében, amely különösen az új tagországok közötti relatív árak közeledésén keresztül a hazai árszintben egyszeri csökkenést okozott. Ez az inflációt csak átmenetileg mérsékli - bár az alkalmazkodás lehet, hogy hosszabb időszakot igényel.

A kedvező hazai dezinflációs kilátásokon túl azonban hangsúlyozták, hogy a hazai egyensúlyi folyamatokkal és a nemzetközi konjunkturális és pénzpiaci folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság nem csökkent az utóbbi időben.

A jegyzőkönyv leszögezi, hogy a kritikus hazai fundamentumok nem javulnak lényegesen: a külső egyensúlytalanságban és az államháztartás hiányában nem látszik érdemi korrekció. Valószínűnek látszik, hogy az államháztartás deficitcélja nem lesz tartható, bár a piac már beárazta a költségvetési problémák egy részét - jórészt ezzel magyarázható, hogy a pénzügyminiszter-váltás híre nem okozott lényegi elmozdulást a piacon.

A magyar makrogazdasági helyzetmegítélésbe ugyanakkor kétségtelenül újabb bizonytalanságot vitt a pénzügyminiszter cseréje, amit a hozamok emelkedése is tükrözött. Nem csökkent a fiskális kilátások megítélésének bizonytalansága, a költségvetési politika hitelessége továbbra is gyenge.

A nemzetközi környezet is kedvezőtlenebbé vált az elmúlt hónapban. Az amerikai inflációs kockázatok mellett előtérbe kerülhetnek az amerikai és európai konjunktúrával kapcsolatos bizonytalanságok. Erősödhet a befektetők óvatossága, ami a feltörekvő piacok iránti érdeklődés gyengülésében nyilvánulhat meg. Ennek első jeleként a térség kockázati felára emelkedett. Az EU-tagság részben védőernyőt nyújt, de ezzel együtt régiós összehasonlításban a magyar gazdaság tűnik a legsebezhetőbbnek. Ilyen körülmények között nem elég a dezinflációs folyamatot nyugtázni, hanem a külső környezetre is kiemelt figyelmet kell fordítani.

Többen kiemelték: az inflációs kilátások mérlegelésekor - mivel a 2005. év végi inflációs kimenetelre már nincs érdemi befolyása a jegybanknak - a 2006-os inflációs célt kell tekintetbe venni. Ezen a horizonton jóval bizonytalanabbak a kilátások, "így a kamatlépés erre alapozott mértékében is indokolt az óvatosság és a fokozatosság". Felhívták a figyelmet, hogy a májusi inflációs jelentés adhat majd átfogó, aktualizált képet, új információkat a 2006. év végi kilátásokról, az inflációs célok teljesíthetőségéről.

A 25 bp-os kamatcsökkentés támogatói a tényezők mérlegelése alapján úgy látták, a tőkepiaci helyzet bizonytalanságát, a nemzetközi környezet esetleges megváltozásából fakadó kockázatokat figyelembe véve nem célszerű a növekvő bizonytalanságot meglepő mértékű kamatvágással erősíteni.

Egyes vélemények az elmúlt másfél év fontos eredményeként emelték ki a jegybanki hitelesség növekedését. Részben ennek tulajdonították, hogy az inflációcsökkenés az ÁFA-emelés egyszeri árszintemelő hatása után is folytatódott: a gazdasági szereplők átmenetinek értékelték az árindex emelkedését, és hitelesnek fogadták el a magasabb árindex időszakában végrehajtott jegybanki kamatcsökkenéseket. Ennek eredménye, hogy 2005-ben a dezinfláció folytatódhatott és lehetőség nyílott a kamatok további csökkentésére is. Fontosnak látták ezen eredmények konszolidációját, és a bizalom megtartását a dezinfláció fenntarthatóságában.

A fentiek alapján mértéktartó és a Tanács hitelességét fenntartó döntésként értékelték a 25 bp-os kamatcsökkentést.

Az 50 bp-os kamatcsökkentés mellett érvként az hangzott el, hogy az infláció határozottan csökken és a béralakulás gyors alkalmazkodása megerősíti a dezinflációs folyamat tartósságát. Ugyanakkor a 2005. és a 2006. év végére szóló előrejelzések szerint mindkét évben komoly esélye van a célnál alacsonyabb inflációs kimenetelnek. Az inflációs célkövetés logikája szerint a célnál várhatóan alacsonyabb inflációs kimenetel elkerülése érdekében is indokolt a nagyobb kamatcsökkentés a mostani kamatmeghatározó ülésen.

Az elnök szavazásra bocsátotta a 25, ill az 50 bp-os kamatcsökkentés alternatíváját. A Tanács tagjai közül tizenketten 25 bp-os kamatcsökkentés mellett szavaztak, egy Tanácstag 50 bp-os kamatcsökkentést támogatott. A Monetáris Tanács így többségi határozattal 2005. április 26-i hatállyal a jegybanki alapkamatláb 0.25 százalékpontos mérsékléséről döntött.