Piros lap az Uniótól

Szakemberek szerint az EU-nak több képzett bevándorlót kellene integrálnia a lelassult gazdaság fellendítése érdekében. A javaslat szerint ausztrál, kanadai és svájci mintára kékkártya-rendszert dolgoznának ki; az egyetemi végzettségűek automatikusan bekerülnének az adatbázisba.

A magasan képzett bevándorlók esetében csak öt százalék a munkanélküliség aránya az EU-ban, ráadásul a közhiedelemmel ellentétben elég kevesen vannak. Franciaországban például az évi 150 ezer új bevándorló döntő többsége nem is munkavállalási, hanem családegyesítési céllal érkezik.

A bevándorlás ésszerű növelése az EU válasza lehetne az aggasztó mértékű elöregedésre - az Európai Bizottság szerint 2030-ig 20,8 millió fővel (6,8 százalékkal) csökken a munkaképes korúak száma a kontinensen. A gyerekek és a fiatalok akkorra a jelenleginél 18 millióval lesznek kevesebben, míg a 80 évnél idősebbek - a jobb életlehetőségeknek, magasabb várható élettartamnak köszönhetően - háromszor annyian lesznek, mint most.
Hiába viszont az ésszerűség, amikor az új tagállamok - az általános megítélés szerint joggal - először a saját jussukat követelik.

Európai parlamenti képviselők követelésére az illetékes EU-biztos, Franco Frattini le is szögezte: az uniós állampolgároknak előnyt kell élvezniük a többiekkel szemben. Ez a tartózkodási engedélyek kiadásában már érvényesül is - egy május elején életbe lépett, kötelező érvényű uniós irányelvnek megfelelően.

A munkavállalásban és a szolgáltatásokban azonban elég vegyes a kép. Az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országok nehezen értik, hogy amikor mondjuk Németországban a legtöbb foglalkozási ágban 2009-ig bizonyosan nem léphetnek szabadon állásba (sőt lehet, hogy 2011-ig), akkor miért kell kékkártyával befogadni az Európán kívülieket?