Listát készítettek a legjobbakról - rajta vagyunk!

A magyar egyetemek is képviseltetik magunkat a rangsorban, tehát büszkén vallhatjuk, hogy létezik olyan felsőoktatási intézményünk, amelyiket a világ éllovasai között tartanak számon. Szám szerint két egyetem tett eleget a feltételeknek a listára felkerüléshez, ezekről egy kicsit később bővebben beszámolunk.

A rangsorolás a következőképpen történt: a szakértők az intézmények kutatói munkáját, a végzett diákok elhelyezkedését, Nobel-díjasok arányát, publikációkat tekintve döntötték el, hogy melyik a világ legértékesebb egyeteme, azaz melyik az az intézmény, ahova ha felvesznek és elvégezzük, biztos, hogy kapkodni fognak utánunk az állásinterjúk alkalmával.

Minden tulajdonságot egy 100-as skálán vizsgáltak, melyek különböző súllyal nyomtak a latba. A legkisebb arányban a Nobel-díjasok száma és az intézmény területének nagysága befolyásolta az összpontszámot (10-10 százalékban). 20 százalékot ért a végeredmény szempontjából az oktatók kutatói munkájának elismertsége, a Nobel-díjas oktatók száma, publikációk, vezető kutatók felmutatása, kutatói munka vizsgálata.

A világ legjobb egyeteme idén is a neves, hosszú múltra visszatekintő Harvard University lett az Amerikai Egyesült Államokból. A második helyen a 2004-es évhez képest azonban változás következett be, ugyanis a 2004-es 2. helyezett szintén USA-beli Stanford University 2005-ben csak a harmadik helyet tudta elcsípni. A Stanfordot az egyik európai egyetem, a brit Cambridge előzte meg, megszerezve ezzel a világ másik legjobb és Európa legértékesebb felsőoktatási intézménye címet.

Az első 10 helyezett közül mindösszesen csak 2 európai (a híres brit Oxford és Cambridge), a többi kivétel nélkül az USA-ból került ki. A már oly sok filmből ismert presztízs-egyetemek, mint a Harvard, Stanford, Berekeley, Columbia és Princeton a tavalyi évben is megállták helyüket a világrangsorban. Ezek nemhiába az amerikai álom részei.

A Shanghai-i Egyetem nemcsak világrangsort, hanem ázsiai és európai top 100-at is összeállított. A magyarországi egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést. A szegedi szakértelem és oktatás az egyetemet európai viszonylatban a 123. helyre, világranglistán pedig a 285. helyre juttatta. Az egyetlen másik magyar felsőoktatási intézmény, amelyik felkerült a világ 500-ai közé, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a világranglista 314.helyével.

Az Egyesült Államok polgárai 37, a britek 5 egyetemmel büszkélkedhetnek, melyek a legjobb 50 között találhatóak. Az első 100 túlnyomó többsége a tengerentúlról kerül ki. Az első 20 között az angolszászokon kívül mindössze csak a japánok képviseltetik magukat egyszer. A 100-as listának több, mint 50 százalékát a Bush elnök által vezetett ország alkotja.

A világ vezető egyetemei összesen 36 országból kerültnek ki. Csupán egy helyet rabolt el a top 500-as élmezőnyből Mexikó, Argentína, Csehország, Chile és Portugália legjobb egyeteme. Büszkén kijelenthetjük, hogy nemcsak szomszédaink közül, de Kelet-Európában is hazánkban a legjobb független szakértők szerint felsőfokú oktatás. Ennek elismeréseképpen a magyar egyetemek közül 2 is található a európai első 150-ben, szomszédaink és Kelet-EU-s társaink közül ugyanezt csak a Prágai egyetem mondhatja el, valamint ebből a régióból Ausztria és Lengyelország képviseltetheti még magát a nemzetek versenyében. Sem Szlovákia, sem a környező országok felsőoktatási intézményei nem szerepnek a neves listán.