Teljes- vagy részmunkaidőben? Az utóbbi évek során több euroövezet-beli országban olyan, strukturális reformokat vezettek be a munkaerőpiacon, melyek azok működésére alapvető befolyással bírtak. Ezek az intézkedések azonban tagállamonként eltérőek voltak. Az Európai Központi Bank által kiadott legfrissebb Havi Jelentése többek között az összes ledolgozott órák alakulására vonatkozó megfigyeléseket és a fiatalok munkanélküliségét vizsgálja, ennek főbb megállapításait közöljük most.
A ledolgozott órákat vizsgálva az EKB különbséget tesz a létszám szerinti foglalkoztatás és az egy foglalkoztatott személyre eső ténylegesen ledolgozott órák változásai között, mivel ezek különbözőképpen viselkedhetnek az egyes ciklusokban, s hosszú távon.

Az 1990-es évek közepét megelőzően még a foglalkoztatás változásai gyakorolták a legnagyobb hajtóerőt a ledolgozott órák számának változására, így az egy dolgozóra jutó órák változásainak a teljes óraszám növekedéséhez való hozzájárulása ekkor még korlátozott volt.
A kilencvenes évek második felében azonban már az átlagosan ledolgozott órák változásai játszottak fontosabb szerepet, melyek tükrözték a szabályozásban bekövetkezett változások hatásait, s a részmunkaidős foglalkoztatás előre törését is.
Később, a 2001-2002 során, mikor a gazdaság is gyengült, erőteljesen csökkent az összes ledolgozott órák száma, ez főként arra vezethető vissza, hogy az átlagosan ledolgozott órák száma is mérséklődött. Ez egyrészt eredhet a ciklikusságból, másrészt viszont emögött az is állhat, hogy néhány tagállamban a munkahét csökkenését célzó politika tört előre.
Teljes- és részmunkaidő
Tovább árnyalja a képet, ha azt is megvizsgáljuk, hogyan alakult ugyanezen időszakban a teljes- és részmunkaidős foglalkoztatás, a ledolgozott órák száma. Az összes ledolgozott órák számának éves változása ennek alapján 4 alkotórészre bontható: a teljes-, és részmunkaidős foglalkoztatás változása, valamint a teljes-, és részmunkaidős foglalkoztatottak átlagos óraszám változásai.

Ennek alapján elmondható, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás hozzájárulásának fontossága az 1990-es évek közepétől emelkedik folyamatosan, különös mértékben a 2000-es évek elején.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
EU vs. USA
Az euroövezet és az Amerikai Egyesült Államok egy főre jutó GDP-adatában mutatkozó különbség legfőbb oka a két gazdaságban a ledolgozott órák közötti különbség. Miközben azonban a kontinensen az utóbbi 10 év során erőteljesen gyorsult az összes ledolgozott órák száma, addig az Egyesült Államokban enyhe lassulás következett be.
Magyarország
A hazai helyzetet a KSH adatainak segítségével górcső alá véve elmondható, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás a tavalyi év során újra emelkedésnek indult, amelyben bizonyosan szerepet játszik az erre irányuló támogatások, pályázatok megjelenése.

Miért nincs állása a fiataloknak?
Fiatalok munkanélkülisége
Az utóbbi évtized jelentős csökkenése ellenére még mindig jelentős mértékű a fiatalok munkanélkülisége az euroövezetben, a többi korcsoport munkanélküliségéhez képest.
Agrárium 2026
Green Transition & ESG 2026
Retail Day 2026
Digital Compliance 2026







