Fizetési felmérés: a kisvállalkozások dolgozói érzik az elvonásokat

Az országos átlagjövedelem alakulása nem mutat jelentős törést az elmúlt időszakban. 2007. harmadik negyedévében 192 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés, 2008 hasonló időszakában 202 ezer forint, 2009. harmadik negyedévében pedig 215 ezer forint.

A 13. havi bérek országos átlaga is enyhén nőtt: 2009 harmadik negyedévében 172 ezer forint volt, viszont 13%-kal kevesebb munkavállaló számíthat rá idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A több tehát kevesebbeknek jár...
Az év végi pénzügyi jutalmak átlagos összege mintegy két év alatt bruttó 156 ezerről 189 ezerre nőtt, de míg 2007-ben a munkavállalók 45%-a részesült benne, és még 2008. harmadik negyedévében is 46%-uk, 2009. harmadik negyedévében már csak 41%-uk.

Egy másik összehasonlításban a Merces kutatói azt vetették össze, milyen módon változtak ezek a juttatások az egyes szakmai kategóriák esetében 2008. és 2009. harmadik negyedéve között.

A 13. havi fizetések és év végi jutalmak vonatkozásában szinte minden vizsgált munkaszinten (segédmunkástól egészen a felsővezetőkig) 10-14%-kal csökkent azok aránya, akik részesülnek ilyen év végi plusz jövedelemben. Érdekes viszont, hogy a prémiumok átlagos összege a tavalyi év hasonló időszakához képest megnőtt. A legnagyobb mértékben a felsővezetők körében - az ő esetükben a tavaly év végi átlagos bruttó 528 ezer forintról 2009-ben 640 ezer forintra.

Szűk esztendőkben szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat?

A Merces kutatói azt is megvizsgálták, miként változtak meg a béren kívüli juttatások az elmúlt egy év során. Minden juttatás esetében csökkent az ezt élvezők aránya. A leggyakrabban nyújtott béren kívüli juttatás az utazási költségek térítése (bizonyos feltételek esetén ez törvény által előírt kötelessége a munkáltatónak) 2008. harmadik negyedévéhez képest 2009-re 14%-kal csökkent. Idén 11%-kal kevesebb dolgozó kap ingyenes italellátást munkahelyén, mint egy évvel korábban. Jelentősen, 9%-kal csökkent a nyugdíjbiztosítási hozzájárulásban részesülők aránya is. Idén 8%-kal kevesebben használhatták mobiltelefonjukat magáncélra a vállalat költségén és ugyanennyivel kevesebb jut a képzésekre is. A hétvégi céges akciók is majdnem felére, 7%-ról 4%-ra csökkentek, a sport és kulturális juttatások 4-ről 2%-ra.

Nagyobb szervezeteknél arányosan kisebb volt a csökkenés: míg a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél 16%-kal csökkent a munkába járás költségtérítésében részesülők aránya, több mint 1000 fős vállaloknál "csupán" 9%-kal. Jelentős különbség mutatkozott a két vállalattípus között az ingyenes italellátás esetében is: előbbi esetében 15%, utóbbi esetében 7% a visszaesés. Flexibilis munkaidőben idén 11%-kal kevesebben részesülnek a kis cégeknél, nagyvállalatok esetében 4%-kal.

A belföldi magán, valamint az állami tulajdonú cégek érzékenyebben reagáltak a gazdasági változásokra a felmérés eredményei szerint. Idén a tavalyihoz képest 16%-kal kevesebben számíthattak a munkába járás költségeinek térítésére a belföldi magántulajdonú cégeknél dolgozók, az állami cégek alkalmazottai esetében 14% volt a csökkenés, a külföldi magántulajdonú cégeknél 9%.
A belföldi cégeknél a mobiltelefont magáncélra 10%-kal kevesebben használhatják idén, külföldi cégeknél ez a csökkenés 7%, állami vállalatoknál 2%.

A munkaköri kategóriák közül a segédmunkások 25%-kal kevesebben számíthatnak munkába járásuk költségeinek térítésére, a szakmunkások esetében 19% a csökkenés, az irodai alkalmazottak esetében 15%.
A felmérés adatai szerint a szakmunkásokat érinti leginkább a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megvonása: körükben 11%-kal kevesebben kapnak idén ilyen juttatást, míg más beosztotti kategóriák esetén a csökkenés mértéke 8%. Legkevésbé érinti ez a megszorítás a közép- és felsővezetőket: csupán 3% a csökkenés. A mobiltelefonra vonatkozó szigorítások viszont ez utóbbi két kategóriát érintették leginkább: 10, illetve 13% a csökkenés mértéke.

A vizsgálat eredményeinek ismeretében egyértelműen megállapítható, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat. A 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél volt legnagyobb mértékű a csökkenés az egyes juttatások vonatkozásában.