Kamu, hogy van pénz béremelésre - A cégek nem viszik el a balhét

Kormányzati vélemények szerint a társasági adó csökkentése (a 10 %-os kulcs érvényesülési határának 50 millió forintról 500 millió forintra emelése) megteremtette a pénzügyi fedezetét annak, hogy a vállalatok olyan mértékben emeljék a béreket, ami elég ahhoz, hogy az alacsonyabb jövedelmi sávokban kompenzálja az egykulcsos adó miatti nettó keresetcsökkenést.

A GKI Gazdaságkutató Zrt.friss blogbejegyzésében cáfolja ezt a feltételezést. A 2009-es vállalati mérlegekből kiderül, hogy 355 ezer cég eleve nem élvezte az adócsökkentés előnyeit, mivel nincs 50 millió forintot meghaladó nyereségük - derül ki . Ez az adóbevallást benyújtó vállalatok 98 százalékára igaz, amelyek az összes foglalkoztatott 71 százalékának adnak munkát. Ráadásul ebben a körben a havi bruttó átlagbér csupán 98 ezer forint volt. Ebben a vállalati körben volt a legtöbb kedvezőtlenül érintett dolgozó, itt lett volna a leginkább szükség béremelésre.

A 2009-ben bevallást benyújtó összesen 362 ezer cég közül csupán 5702 adózás előtti nyeresége esett 50 és 500 millió forint közé, tehát ennyit érintett viszonylag pozitívan a változás. Ebben a körben a versenyszférában foglalkoztatottak 15 százalékát alkalmazták, tehát legfeljebb az ő számukra képződhetett béremelési fedezet a kedvezményes társaságiadó-kulcs kiterjesztésével - mutat rá a GKI. Az e csoportba tartozó társaságok adózás előtti nyeresége alapján a 19 százalék helyett 10 százalékos kulccsal számolt társasági adókötelezettség révén elért éves adómegtakarítás 68 milliárd forint.

Ez az összeg az érintett körben valóban fedezetet nyújthatott volna az alacsonyabb keresetű dolgozók bérének emelésére, azonban a vállalatok nem a számviteli szabályok szerint kiszámolt adózás előtti nyereség után adóznak, hanem az adóalap után. Ezt pedig számos tétel módosítja. Az adóalapot módosító tételek közül a legfontosabb az előző években elhatárolt veszteség levonása az adott évi nyereségből, amit a 2009. évi válság nyomán feltehetőleg számos cég érvényesített a 2010. évi adóbevallásában. A módosított adóalap ebben a körben az adózás előtti nyereség 56 százaléka volt, s ennél valószínűleg nem volt magasabb 2010-ben sem.

Az utóbbi vállalatoknál dolgozók átlagos éves bére 227,5 ezer forint volt, a dolgozók nagyobb részét kedvezőtlenül érintette a szja változása. (Mint ismeretes, a gyermektelenek közül csak a 300 ezer forintos havi bruttó keresetet elérők nyertek a változásokkal.) Ha a vizsgált cégeknél mindenki éppen az átlagnak megfelelően keresne, akkor a nominális nettó kereset megőrzéséhez a bruttót 5,5 százalékkal 240 ezer forintra kellene emelni. A számított adómegtakarítás azonban ennek csak mintegy a felére nyújtana fedezetet - emeli ki a kutatóintézet. Igaz, a gyermeket nevelőket kedvezően érintette a családi adókedvezmény. Elvileg és gyakorlatilag is kérdéses azonban, hogy egy vállalatnál hogyan oldható meg a dolgozók "elszámolható" gyermekei számának függvényében differenciált béremelés - jegyzik meg.

Az említetteken túl további 802 cég nyeresége volt 500 millió forint felett, ezeknél szintén érvényesült a sávba eső nyereségrész utáni adócsökkenés, de ez a hatás viszonylag kisebb lehetett, mint a kisebb nyereségű cégek körében volt. Ugyanakkor az 500 millió forint feletti nyereségű cégeknél olyan magas volt az átlagbér, hogy a dolgozók kis részét érinthette negatívan az szja-szabályok változása. Vagyis e cégek valószínűleg komolyabb nehézségek nélkül meg tudták valósítani saját bérpolitikájukat - von mérleget a GKI Gazdaságkutató.