Nagyon fontos információ az NGM-től! Százezreket érint

Egyértelmű, hogy a főállású kisadózók után havonta 50 ezer forintot, míg a heti 36 órás munkaviszonyban álló vagy nyugdíjasnak tekinthető vállalkozók után 25 ezer forint tételes adót kell fizetniük a katát választó vállalkozásoknak.

Előfordul, hogy ugyanaz a magánszemély több vállalkozásban is egyéni vagy társas vállalkozóként vesz részt. Az általános szabályok szerint - nem a kata hatálya alatt - ilyen esetben a magánszemély után csak egy vállalkozásban kell a minimálbérből - 2013-ban legalább 98 000 forintból - kiindulva a kötelező járulékokat megfizetni.

Ha azonban a vállalkozó egy kata adóalany vállalkozásban vesz részt kisadózóként, és utána 50 ezer forint közterhet fizetnek, akkor ezután a személy után még a minimálbérig sem fizetik meg a járulékokat (hiszen a főállású kisadózó ellátási alapja csak 81.300 forint, kevesebb, mint a minimálbér). Éppen ezért, ha a kisadózó vállalkozó más vállalkozásban is közreműködik egyéni vagy társas vállalkozóként, akkor utána a második vállalkozásban a kötelezően elvárt járulékterheket - függetlenül a kata adóalany vállalkozásában fennálló biztosítási jogviszonyától - teljesíteni kell.

A minisztérium szerint mindez a következő szabályok alapján vezethető le:

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló (Tbj.) törvényben nincs arra vonatkozó előírás, hogy a katás főállású jogviszony melletti további vállalkozásra (amelyik a Tbj. hatálya alá tartozik), ne az általános szabályok vonatkoznának. Ha tehát a kisadózónak nincs heti 36 órás munkaviszonya és nem nyugdíjas vagy nappali tagozatos tanuló, akkor az általános rendelkezések (Tbj. 27-29/A. §) szerinti járulékokat fizeti meg a nem katás vállalkozásában - ez azt jelenti, hogy a minimum járulékalap után kell a járulékokat megfizetnie.

Kiemelést érdemel az NGM szerint, hogy a kata bevezetésével a kormány azoknak a 6 millió forint alatti bevétellel rendelkező mikrovállalkozásoknak, önfoglalkoztatóknak akart segítséget nyújtani, akik elsősorban a saját munkájukat értékesítik vállalkozási formában. Tipikusan ilyen vállalkozók lehetnek a különböző szerelők, fodrászok, de az új adónem választásából az egyéni ügyvédek, könyvelők sincsenek kizárva.

Értelemszerűen azonban a nagyobb - 6 millió forintos határt lényegesen meghaladó bevételű - vállalkozások számára a kormány nem kívánta azokat a kedvező szabályokat biztosítani, mint a legkisebb mikrovállalkozásoknak. Ezért az, hogy a kisadózóként megszerzett biztosítotti jogállás nem mentesít a további vállalkozói jogviszonyok után fizetendő járulékok alól, azt a célt is szolgálja, hogy a nagyobb vállalkozások ne darabolják fel a tevékenységüket, így kihasználva a kata nyújtotta előnyöket - magyarázza a minisztérium a Kommunikációs Titkárság által jegyzett válaszában.

Angyal József okleveles adószakértő azonban nem ért egyet az NGM véleményével. Itt jegyzi meg, hogy a fent leírtak nem tekinthetők hivatalos állásfoglalásnak mindaddig, amíg azt nem írja alá a minisztérium szakmai főosztálya. Az egyértelmű, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozó a Tbj. törvény 31. § 6. bekezdése szerint az egyéni vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének. Az adószakértő szerint a kisadókról szóló (Ka.) törvény viszont mentesíti a főállású egyéni vállalkozót a Tbj. törvényben előírt minimum járulékfizetési kötelezettség alól, a speciális szabály (a Ka. törvény) felülírja a főszabályt (Tbj. törvény).

A Ka. törvény 9.§ (1) bekezdés c) és d) pontja rendelkezik a Tbj. törvény 29.§ (3) bekezdése és a 29/A.§ (1) bekezdése által előírt járulékfizetési kötelezettségről. A Ka. tv. 9. § (1) bekezdése kimondja: "A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és a kisadózók mentesülnek (...) alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:

c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása, megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása, és megfizetése."

Angyal József szakmai véleménye szerint ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, bt. beltagja bejelentkezik katásnak, akkor az ezzel egyidejűleg meglévő társas vállalkozásában is személyesen közreműködő tagra a Ka. törvény nem ró rá újabb járulékkötelezettséget.