Több fizetést szeretnél még az idén? Erre hivatkozz a főnöknél

Feszült légkörű sajtótájékoztató keretében közölte egy munkaadói, illetve egy munkavállalói érdekképviselet vezetője, hogy május közepére végre megszületett az idei év egészére vonatkozó országos bérajánlás. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára mindössze annyit közölt, hogy a feleknek sikerült megegyezniük.

A részleteket első körben Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke nagyon fontosnak tartotta az országos bérajánlás létrejöttét, mivel nagy ágazatok dolgozói vártak a megállapodás megkötésére, a munkáltatók ugyanis attól tették függővé a bérfejlesztést. Gaskó közölte: abban állapodtak meg, hogy a munkáltatók vállalták, a nettó keresetek reálértékét megőrző bruttó béremelést hajtanak végre. Ehhez a kormány által nemrégiben közölt konvergencia programban az idei évre várt 3,1 százalékos inflációt veszik alapul. Gaskó István szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy - ahol csak lehet - éves szinten 3,1 százalékos bruttó béremelést valósítanak meg a munkaadók. Hozzátette: a szakszervezet is fontosnak tartja, hogy a bérfejlesztés ne menjen a foglalkoztatás rovására.

Mindezek után azonban Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára korrigálta a Gaskó István által elmondottakat. Leszögezte: nem szerepel a megállapodásban a béremelésre vonatkozó konkrét szám. A konvergencia programban közölt mutatók közül ugyanis nemcsak a várható inflációt veszik figyelembe, hanem az éves szinten mindössze 0,7 százalékos növekedési adat, a 0,1 százalékos fogyasztásbővülés, valamint a 10,7 százalékos munkanélküliségi ráta is meghatározó mutatók.

Fontosnak tartotta kihangsúlyozni azt is, hogy a megállapodásban a munkáltatók számára fontos 4 alapelvet is rögzítették, miszerint a bérfejlesztések nem mehetnek a munkahelyek rovására, valamint figyelembe kell venni a vállalkozás verseny-, jövedelemtermelő, illetve költségviselő versenyképességét is. Dávid Ferenc ugyanakkor nagyon fontosnak ítélte a megállapodást annak ellenére, hogy csak május közepén sikerült egyezségre jutni a szakszervezetekkel.

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke (akit kérése ellenére továbbra sem hívnak meg az egyeztetésekre) szerint most már nem igazán van jelentősége a bérajánlásnak, mert ahol lehetett, sikerült megállapodniuk a szakszervezeteknek a munkáltatókkal. Ahol nem tudtak megegyezni, ott a cég pénzügyi nehézsége a sikertelenség oka - mondta el a Pénzcentrum.hu kérdésére. Az ajánlás legfőképpen a MÁV és az MVM dolgozóinak jelenthet könnyebbséget, az említett cégeknél ugyanis még nincs egyezség a béremelésről. A MÁV csoportot 24 cég alkotja, dolgozóinak száma valamivel több mint 40 ezer fő.

Ugyanakkor Székely hozzátette, hogy jelentősen megkönnyítette volna a tárgyalásokat, ha időben meghirdették volna az országos bérajánlást. A tárgyalások visszaigazolták, megalapozott volt a szakszervezetek februárban közzétett kérése, hogy - a minimálbér-emelés mértékével megegyezően - 5,2 százalékban határozzák meg az általános keresetemelést.

Nehezítette a tárgyalásokat az is, hogy 4 százalékponttal emelkedett a béren kívüli juttatásokat terhelő elvonás mértéke - tette hozzá a konföderáció elnöke. Elmondható, hogy a ezen a téren is eredményesek voltak az egyeztetések, a munkáltatók többségében átvállalták a többletterhet, így az érintett dolgozók ugyanakkora összegű juttatást kaptak kézhez, mint az elmúlt évben.