Sok a meló a boltokban: karácsonykor nincs szabadság

A december az év végi ünnepek miatt a boltok, áruházak legerősebb hónapja, szerte a világban mindenütt, ahol a karácsony az ajándékozás szokásával fonódik össze. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiolvasható, hogy Magyarország sem kivétel, olyannyira nem, hogy például 2015-ben a bő kilenc ezer milliárdos éves kiskereskedelmi forgalomból 954 milliárd forint jutott decemberre, de úgy, hogy az év elején még csak 600 milliárd forint felett járt a mutató, ami kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel tarkítva emelkedett év közben és érte el csúcspontját a legvégén. Sok bolt számára a talpon maradás tétje a december - írja közleményében a blokkk.com.

Ez viszont nem újdonság, így volt tavaly, tavalyelőtt is. Sőt, már a rendszerváltás előtt sem volt divat decemberben szabadságra menni az áruházakban, olyannyira felpörgött már akkor is a karácsonyi ajándékvásárlás. Talán az sem véletlen, hogy a bronz, ezüst és az arany hétvégék divatja is jócskán visszanyúlik a kilencvenes éveket megelőző időszakra. Ezekben az években egyébként karácsony táján a kereskedelmi cégek irodista dolgozóit is a pultok mögé vezényelték (ekkor még merev volt a munkaerő piac, ezért ez volt e legegyszerűbb megoldás több munkáskezet keríteni).

Sok a meló a boltban karácsonykor, kell mindenki

A KSH néhány adata pontosan rávilágít arra, miért is nem lehet szabadságra engedni senkit sem a karácsonyi ünnepek előtti hetekben. A legfájóbb pont a túlóra, főleg ilyen munkaerőhiányos időkben, de régen is bele kellett húzniuk év végén a bolti eladóknak. Ezt egyértelműen alátámasztják a KSH adatai, amelyeknél azt célszerű vizsgálni, hogy novemberhez képest mennyire ugrik meg a túlóráztatás decemberre (igaz, novemberben már szedelődzködnek a boltosok, ki kell pakolni az ajándékoknak valót, az már része az ünnepi hajszának).

Így volt ez a visszaeső piaci időszakokban is (2009-2012. között, amikor nem nőtt a kiskereskedelem). Természetesen a túlóraszámokban nem csak az év végi ünnepi roham játszik szerepet, hanem például éppen a munkaerő hiánya is.

A kiskereskedelemben teljesített munkaórákban is látszik a karácsonyi roham, hiszen például 2015. decemberében a boltokban ledolgozott összes munkaóra 27 millió óra fölé ugrott, ami egymillióval több a novemberinél. 2014-ben is hasonló kép rajzolódott ki (ebben a két esztendőben 5-6 százalékkal nőtt a decemberi költekezés a megelőző évekhez képest), bár a két időszak között éles különbséget jelentett a vasárnapi boltzár (2015-ben novemberben zárva voltak vasárnap a boltok, 2014-ben aki akart, kinyithatott). A korábbi években, amikor általában visszaesés jellemezte a kiskereskedelmet, nem nőtt decemberben a teljesített összes munkaórák száma.

Az alkalmazotti létszámadatok már nem árulnak el sokat a karácsonyi rohamokról (ezek a négy főnél nagyobb kereskedések adatai), bár az egyértelmű, hogy általában decemberben a legnagyobb a létszám a boltokban, de a nyári hónapokban sem sokkal kevesebb (amikor az üdülőhelyeken, strandokon néhány hónapra kinyítnak az üzletek).

Mindehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt három évben év végére, novemberre, decemberre, vastagabbak lesznek a borítékok. 2015-ben az első negyedéves 183 ezer forintos átlagról novemberre-decemberre a havi bruttó átlagkeresetek 200 ezer forint közelébe kúsztak fel. Igaz, az elmúlt időszak béremeléseiben tetemes szerepe volt a munkaerőhiánynak.

A munka törvénykönyvében egyébként nem csak az van benne, hogy a munkáltató hét munkanap szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, hanem az is, miszerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja. Lehet mérlegelni.

Csak ezt ne

Indokoltnak tartaná a szakszervezet, hogy a jövőben állami eszközökkel szabályozzák például a megfelelő számú szakképzett munkaerőt a nagy tömegeket kiszolgáló üzletekben. Ehhez rögvest hozzá kell tenni, hogy a bolti munkaerő egy része számára nincs kötelező szakképesítés előírva: így például a pénztáros, a zöldség-gyümölcs eladó, vagy éppen az árufeltöltő számára nincs ilyen kötelezettség. Természetesen azért ismernie kell a feladatát, a boltosok igyekeznek is megtanítani a tennivalókat. (A könyvárusnak, vagy a ruházati eladónak sem kell kötelező szakképesítés, persze a tudás és a gyakorlat mindenütt előny.)

Korábban már felvetődött egy javaslat, hogy a nagyáruházak 70 négyzetméterenként számolva legalább egy eladót legyenek kötelesek alkalmazni. Ez bizony a jelenlegi létszám drasztikus emelését tette volna szükségessé. A javaslat íróasztalfiókba jutott, de hát kár lenne kihúzni és leporolni. A KSH adatai szerint ugyanis hiába a megannyi álláshirdetés, 2016-ban az év elejéhez képest nem nőtt az alkalmazottak létszáma.

A legjobban fizető nagyáruházaknál, a diszkontoknál bevallásuk szerint a 300 ezer forintot közelítő eladói fizetések mellett már kezelhető a munkaerő hiánya, de nincs olyan élelmiszerkereskedelmi nagyvállalkozás, aki ne keresne folyamatosan munkaerőt. A nincsre lehetetlen válasz a létszámemelés kötelező előírása, hiszen nem találni elég embert ma sem. Nagyobb létszám előírása esetében sem lesz több, ráadásul azért egy boltos csak ki tudja számolni, hány emberre van szüksége. Rég volt már kötelező munkaerőgazdálkodás