Ennyi plusz pihenőidő jár a nagy hidegben: nem vicc, mindenkire vonatkozik

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) heti előrejelzése szerint a hét első napjaiban akár -15 Celsius-fokra is hűlhet a levegő, ami -5 fölé nem is igen kúszik napközben sem. A csontig hatoló hidegben pedig a munkavégzés is könnyen veszélyessé válhat. Nem is csoda, hogy a hatályos jogszabályok különböző előnyöket biztosítanak a munkavállalóknak, és kötelezettségeket rónak a munkaadóra. 

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet szerint például

Hideg munkakörnyezetben ráadásul nem csak a várandós anyákra, de a nemrégen szült dolgozókra és a szoptató anyákra is vonatkozik a tiltás. Azt pedig, hogy mi számít hideg munkahelynek, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről c. rendelet rendezi.

Ezek alapján fő szabály szerint az számít hideg munkahelynek, ahol "a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el". A hatályban lévő jogszabály szerint, ha a munkavégzésünk helye hideg munkahelynek minősül, akkor 

Ez azonban korántsem azt jelenti, hogy ha abbahagyjuk a munkát, akkor fagyoskodhatunk, mert a rendelet meghatározza azt is, hogy a "a munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágítású, szükség esetén fűthető" helységet kell biztosítani pihenőhelyként." Ezen felül a munkavállalók részére hidegnek minősülő munkahelyen

- határoz a rendelet, ami szerint a "védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet."

Ezzel a hideg környezetben való munkaszabályozásnak még nincs vége, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló rendelet hőmérséklet okozta veszélyként határozza meg a hideget, és "esőben vagy hideg időben végzett szabadtéri munkák" esetére vízhatlan öltözék biztosítását írja elő.

A vízhatlan öltözéken túl pedig egyéni kockázatértékelés alapján más védőöltözékekre (például sapkára, sálra vagy kesztyűre) is szükség lehet, melyeket szintén biztosítani kell a munkavállaló számára. Ezzel együtt hideg időben korántsem csak a kültéri munkavégzésre vonatkoznak szabályok, a korábban már bemutatott munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló rendelet  szerint a zárt térben lévő munkahelyeken, a biztosítandó hőmérséklet télen

• szellemi munka esetén 20-22 fok,
• könnyű fizikai munka esetén 18-20 fok,
• közepesen nehéz fizikai munka esetén 14-18 fok,
• nehéz fizikai munka esetén pedig 12-14 fok.

Sokat kockáztatunk

Nem csoda, hogy a hideg időben történő munkavégzésre ilyen komoly szabályokat határoz meg a hazai jog, hiszen ha kellősen sokáig tartózkodunk hidegben megfelelő ruházat nélkül, könnyen összeszedhetünk különböző, hideg okozta megbetegedéseket. A webbeteg szerint már a -14 fokos környezet is halállal végződő lehűléshez vezethet.

Ehhez persze drasztikus körülményeknek kell történnie, ám a kihűlés egyéb formái, illetve a fagyási sérülések nem megfelelően végzett hideg munkakörnyezetben is megtörténhetnek. A hidegben az ujjaink, a lábujjaink és az orrunk van kitéve a legnagyobb veszélynek, ugyanis ezeken a területeken nincs nagyobb mennyiségű izom, melyek melegíthetnék e szerveinket.

Ezen felül még tetézi is a bajt, hogyha csökkenne a testünk hőmérséklete, akkor a szervezetünk az életfontosságú belső szerveink melegen tartására koncentrál, így csökken a végtagjaink vérellátása. A lábaink és a kezeink amúgy is hamarabb hűlnek ki, mivel a testünk többi részénél nagyobb a hőleadásuk, ráadásul nagyobb eséllyel is érintkeznek a hideggel vagy hideg felületekkel.