Na, ezért nincs temérdek magyarnak zsíros állása: itt hibáznak óriásit

A munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges ismeretek elsajátítására a legtöbb időt Kínában, Nigériában, Egyiptomban és Kenyában fordítják, míg a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók sokkal kevesebb időt fordítanak a tanulásra, a BCG és a The Network Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling című tanulmánya szerint.

Sokan váltanának, ha úgy adódna

Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.

- mondta el Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának humán erőforrás szakértője. "Felmérésünkben azt találtuk, hogy a magyar munkavállalók új munkahelyi készségeket leginkább önállóan, online vagy mobilalkalmazásokon keresztül, illetve a munkahelyen, valamint hagyományos oktatási formákban hajlandók elsajátítani" - tette hozzá.

A jogi, műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék).

Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék).

Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző készségeket, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemző készség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint globálisan.

"Az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés jelentős hatással van a munkaerőpiac működésére is. Egyre dinamikusabban növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket ez a trend hívott életre, és amelyeket nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák segítségével. A social media, UX/UI, PPC, SEO vagy épp a SCRUM ismeretek iránti kereslet növekedését jól bizonyítja, hogy tavalyhoz képest megduplázódott az ilyen készségek szerepeltetése az álláshirdetésekben felsorolt elvárások között1. Az önfejlesztésre és az átképzésre szerencsére ma már vannak hatékony eszközök, és jól látszik, hogy egyre többen ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket. Olyannyira, hogy a magyar munkavállalók 44%-a2 nyilatkozik úgy, hogy nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb iskolai végzettségét szerezte" - mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

Mit várunk a jövőtől?

Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagy mértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a robotika, illetve a globalizáció, vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.