Óriási a jelentkezési dömping: 520 ezres kezdő fizu várja, aki ide menne dolgozni

Veszprémi Károly, a Műegyetem oktatási rektorhelyettese a keresztféléves jelentkezésekkel kapcsolatban hangsúlyozta: "A BME a keresztféléves felvételire csak mesterképzéseket hirdetett meg. A 2021 februárjában induló mesterképzésekre országosan 4623 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények, ebből a legtöbb hallgató, 1138 fő a BME-n kezdheti meg tanulmányait. Országos összehasonlításban ez kiemelkedő adat, hiszen az összes felvett negyede a Műegyetemre jutott be." A rektorhelyettes hozzátette: "Túlnyomó részük, 1116 fő állami ösztöndíjas, teljes idejű nappali képzésben kezdi meg tanulmányait. Jelentős siker az is, hogy BME-n alapképzésben végzettek többsége mesterképzésben folytatja tanulmányait - írja közleményében az egyetem.

Elégedettségre adhat okot, hogy az évek óta növekvő magas létszám mellett a hallgatói kiválóság is a korábbi magas szinten maradt, mivel a felvettek átlagos pontszáma nem csökkent, sőt egyes szakokon növekedett." A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem műszaki, informatikai, gazdaságtudományi és természettudományi képzési területen több, mint harminc különböző mesterszakon - több esetében angol nyelven - nyújt képzési lehetőséget.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Műegyetem dékánja: Ezt én becsapásnak, butításnak hívom

"Egy 18 évesnek azt mondani, hogy gyere, és egy tanfolyam után informatikus lesz belőled, nos ezt én butításnak hívom, és becsapásnak tartom. (...) Amikor boncolgatjuk ezeket a munkaköröket, hamar rájövünk, hogy hol van helye a megalapozott egyetemi diplomának, és hol van a gyorstalpalónak" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja. A szakemberrel többek között beszélgettünk az egyetem által az országban elsőként indított BProf képzésről; az egyetemek és a kódoló iskolák közötti alapvető különbségekről; a programozói szakma fel nem hígulásáról; egyes programozói munkahelyek veszélyeztetettségéről a szoftveres kódgenerálás miatt; de arról is, hogy mi a legnagyobb gyengesége a legtöbb, egyetemről frissen kikerülő szakembernek.

Nagy Balázs Vince, a BME nemzetközi rektorhelyettese a BME képzéseinek nemzetközi kapcsolódásairól a bme.hu-nak nyilatkozva elmondta: "A Műegyetem képzései a magyar hallgatók számára kaput nyitnak számos külföldi egyetemre és egyben a világ minden tájáról érkeznek a BME-re hallgatók az idegen nyelvű képzésekre. A BME diákjai 75 ország egyetemein tanulhatnak részképzéseken és számos egyetemen szerezhetnek kettős diplomát. A diákok 39 szakon az alap-, mesterképzést és a doktori képzési kurzusokat is elérhetik angol nyelven a Műegyetemen."

Nagy Balázs Vince rektorhelyettes hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt két évben tovább nőtt az egyetem népszerűsége nemzetközi hallgatók körében: a teljes hallgatói létszám több mint 12 százalékát külföldi diákok teszik ki, jelenleg csaknem 2400 külföldi diák tanul a BME-n. Hozzátette: a BME 2020-tól nyolc másik nívós európai egyetemmel szövetséget kötve, az EELISA konzorcium keretében dolgozik közös képzéseken és kutatásokon. Az együttműködés keretében a BME hallgatók Pisa, Erlangen, Isztambul, Párizs, Madrid, Bukarest egyetemein tanulhatnak.

A nemzetközi összehasonlításban versenyképes műegyetemi végzettség értékét a hazai munkaerőpiac is visszaigazolja és a mesterszakos végzettséget szerzett pályakezdők fizetése jelentősen meghaladja a csak alapszakos oklevéllel rendelkezőkét a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai alapján. A DPR adatai rámutatnak, hogy minden szakterületen gyors lendületet vesznek a karrierkezdéskor a BME-n végzettek. Az adatok azt mutatják, hogy a BME fő profilját adó műszaki képzési területen a mesterképzésben végzettek az országos átlagot meghaladó bruttó jövedelmet érnek el: a havi átlagos jövedelem a végzés után 1-2 évvel, azaz pályakezdőként 522 600 Ft, míg 8-9 évvel a végzés után már 792 000 Ft.