Kész, vége! Idén ne nagyon számítsunk a bérek emelkedésére

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 438 200 forint volt, 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek, mint a jutalom, prémium és egyéb egyszeri különjuttatások.

- hangsúlyozta a legfrisseb kereseti adatokat kommentálva Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője ugyanakkor hozzáteszi, az idei bérkilátások egyelőre bizonytalanok.

Azt már tudni lehet, hogy a minimálbér a tavalyinál kisebb mértékben, 4 százalékkal nőtt. Németh Dávid szerint kérdés viszont, hogy mely ágazatokban, milyen béremelésre kerül sor. Az egészségügyben például komolyabb növekedés várható, ami a teljes gazdaságra vonatkozó bérdinamikát felhúzhatja.

- adott prognózist Németh Dávid.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is elsősorban a 2019-ről áthúzódó folyamatok eredményének, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének, valamint az év elejét még jellemző munkaerőhiány bérfelhajtó hatásának tulajdonította a tavalyi béremelkedést. Megjegyezte:

Előretekintve Molnár Dávid arra számít, hogy tovább lassul a bérek növekedési üteme. Várakozásai szerint ez idén 5,6 százalékos lehet, amiben közrejátszik, hogy a minimálbér-emelés mértéke is alacsonyabb volt, mint az elmúlt években, valamint a korlátozások által leginkább érintett ágazatokban a cél inkább a munkavállalók megtartása, mint a bérek emelése. A bérdinamika lassulását némiképp ellensúlyozhatják az egészségügyi dolgozókat érintő béremelések - fűzte hozzá Molnár.