Erre számíthatnak fizetéseik kapcsán a magyarok: sokan meglepődtek, ilyen is régen volt

2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1%-kal nőtt, a reálkereset pedig 2,0%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest - ez szerepelt a KSH ma kiadott tájékoztatójában, s erről lapunk is beszámolt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 526 800 forintra becsülhető, 15,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 529 000, a költségvetésben 516 800, a nonprofit szektorban 532 700 forintot tett ki, 16,1, 14,7, illetve 12,5%-kal emelkedett egy év alatt.

Gyengébbek a bónuszok

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az látszik, hogy a bóniuszokat a munkaadók egyre inkább beépítik a bérbe.

A KSH friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon júliusban is dinamikus maradt a bérkiáramlás. Ugyanakkor a bruttó átlagkereset éves bázison mért 15,2 százalékos növekedése (a munkáltatók teljes körénél) úgy az előző hónapok mértékétől, mind pedig a piaci várakozástól elmaradt. A rendszeres keresetek júliusban 15,6 százalékkal alakultak magasabban az egy évvel korábbi értéküknél, vagyis a teljes (bónusszal és egyszeri kifizetéssel bővített) keresetek növekedését is meghaladó emelkedést látunk. Emellett a rendszeres kifizetések növekedési dinamikája felülmúlta az előző havi értéket is. A bónuszkifizetések tehát gyengébben alakultak, mint egy évvel korábban, ami önmagában nem lenne meglepő a gazdaság teljesítményét figyelve. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a vállalatok egy része elkezdte beépíteni a korábban egyszeri elemként biztosított juttatásokat az alapbérbe

- fogalmazott Virovácz Péter a keresetekről szóló elemzésében.

Ahol lehet, emelnek

Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője szerint ugyanakkor a vállaltok igyekeznek reagálni az inflációs folyamatokra, hiszen ennek van olyan hatása, amivel meg tudják tartani a munkaerőt.

Meghatározó trend továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések következtébenelméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17.6%-os bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15%-ot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8.5%-os lehet a béremelkedés, amit a minimálbér-tárgyalások még befolyásolhatnak

- írta elemzésében Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.