Követ dobott a tóba Orbán Viktor: hogy lesz itt egymilliós átlagfizetés a magyaroknak?

A magyar gazdaságpolitika új irányt vehet a miniszterelnök váratlan bejelentése nyomán - írja a Portfolio. Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli rádióinterjújában meglepő kijelentést tett a bérek jövőbeli alakulásáról, ami jelentősen eltér a korábban kommunikált tervektől. A kormányfő ambiciózus célokat fogalmazott meg mind az átlagbér, mind a minimálbér tekintetében, ami komoly hatással lehet a folyamatban lévő bértárgyalásokra.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) jelenleg is zajlanak az egyeztetések egy többéves bérmegállapodásról. A tárgyalófelek eddig abban állapodtak meg, hogy 2027-re a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50%-át. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint ehhez évi 12%-os minimálbér-emelésre lenne szükség.

Ehhez képest Orbán Viktor kijelentése új perspektívát nyit. A miniszterelnök a Kossuth Rádióban így fogalmazott: "Szeretnénk elérni az 1000 eurós minimálbért és a mostani 600 ezer forint körüli átlagbért 1 millió forintra felvinni. Ez 2-3 éven belül lehetséges." Ez a célkitűzés jelentősen felgyorsítaná a bérnövekedés ütemét a korábban tervezetthez képest.

A miniszterelnöki bejelentés több szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt az 1000 eurós minimálbér elérését 2026-2027-re hozná előre a korábban említett 2028-as céldátumhoz képest. Másrészt az átlagbér 1 millió forintra emelése is rendkívül ambiciózus vállalás, különösen ilyen rövid időtávon.

A bejelentett célok eléréséhez a jelenlegi bérszintekhez képest évi 15-23%-os minimálbér-emelésre lenne szükség, ami jóval meghaladja a VKF-en eddig körvonalazódó 12%-os ütemet. Az átlagbér esetében pedig - a kiindulási ponttól függően - 16-29%-os éves növekedésre lenne szükség.

Fontos megjegyezni, hogy a miniszterelnök által felvázolt bérpálya nem illeszkedik teljesen a korábban meghatározott 50%-os szabályhoz. Az 1 millió forintos átlagbérhez ugyanis körülbelül 450 ezer forintos minimálbér tartozna az 50%-os arány alapján, ami eltér az 1000 eurós (kb. 400 ezer forintos) céltól.

A gyors ütemű béremelés komoly kihívások elé állíthatja a magyar gazdaságot. Szakértők szerint két fő kockázattal kell számolni: egyrészt számos kis- és középvállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe a megnövekedett bérköltségek miatt, másrészt fennáll az ár-bér spirál kialakulásának veszélye, ami az infláció újbóli felpörgéséhez vezethet.

A miniszterelnöki bejelentés minden bizonnyal új dinamikát ad a folyamatban lévő bértárgyalásoknak. A következő hetekben várhatóan intenzív egyeztetések folynak majd a kormány, a munkáltatói szervezetek és a szakszervezetek között, hogy megtalálják az egyensúlyt az ambiciózus bérnövekedési célok és a gazdaság teherbíró képessége között.

címlapi kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher, MTI/MTVA