Brutálisan fogynak a magyarok: katasztrófa közeleg, ha nem kezdünk valamit ezzel a helyzettel

Magyarország és a kelet- és közép-európai régió gondjai közül az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az Unión belüli szabad munkaerő áramlás lehetőségeit kihasználva sok millióan keltek útra, és vállaltak munkát az Unió gazdaságilag fejlettebb nyugati felében. Ez csökkentette a nyugati országok munkaerő gondját, miközben fokozta a régiónk munkaerőhiányát.

Az Európai Unió 2004-es bővítése óta több százezer magyar vállalt munkát ideiglenesen, vagy vándorolt végleg nyugatra a jobb megélhetés reményében. A jelenséggel Magyarország ezzel nincs egyedül: az akkor csatlakozott országokból 2004-2019 között összesen 6,7 millióan költöztek a fejlettebb tagországokba. A kivándorlás felerősíti a területi egyenlőtlenségeket, veszélyezteti az EU gazdasági versenyképességét, és különösen a közép-kelet-európai országok fejlődését. Mivel a munkaerő kivándorlása elsősorban a kevésbé fejlett régiókat sújtja, az MGYOSZ úgy véli, hogy az EU szintjén kellene sürgős lépéseket tenni ennek mérséklésére. A magyar lakosság rohamos fogyásáról korábban a Pénzcentrum is beszámolt.

Lehet megoldás a problémákra

A képzett felső és középfokú végzettségű szakemberek (pl. busz- és mozdonyvezetők, vendéglátósok, egészségügyi dolgozók, stb.) tömeges kivándorlása miatt Magyarország gyakran úgy viseli a képzés költségeit, hogy ezek a munkavállalók egyetlen napot sem dolgoznak itthon a szakmájukban. Ez azt jelenti, hogy egyrészt hiányzik ez az értékes munkaerő, másrészt méltánytalan, és az EU-n belüli egyenlőtlenséget fokozza, hogy a képzés költségeit a felzárkózó, szegényebb országok viselik, miközben a haszon a fejlettebb, gazdagabb országokat gyarapítja.

Az MGYOSZ szerint ezért szükség lenne egy olyan uniós pénzügyi mechanizmusra, amely kompenzálja a munkaerőt kibocsátó országokat. A befektetett képzési és egyéb költségek kompenzálására egy éves elszámolási rendszert kellene kidolgozni, amely a más tagországokból érkezett munkavállalók által megtermelt értéknek egy részét megosztaná a kibocsátó országgal.

Az emberi tőke szerepe meghatározó a gazdasági fejlődésben, ezért az EU-nak el kell ismernie, hogy a munkaerő-elvándorlás nem csupán a keleti tagállamok, hanem az egész kontinens problémája. Az MGYOSZ álláspontja alapján az európai szakpolitikai vitákban jobban kellene érvényesíteni a munkaerő-megtartás és visszacsábítás szempontjait, mivel az eddigi reformok nem tudták érdemben csökkenteni az elvándorlást. A kohéziós politika kulcsfontosságú eszköz lehet, de a Szövetség szerint határozottabb lépések szükségesek a „maradás szabadságának” biztosításához.

Az elmúlt három EU Tripartit Szociális Csúcson az MGYOSZ képviselője ezt minden alkalommal javasolta, aminek hatására mind az európai munkáltatói szövetségnél (Business Europe), mind szakszervezeti vonalon elindult az ezirányú gondolkodás. “Bár az Európai Unió felismerte a munkaerő-elvándorlás problémáját, eddig nem tett hatékony lépéseket a kezelésére. Ennek érdekében javasoltuk, hogy a Business Europe tűzze napirendjére a kérdést, és haladéktalanul dolgozzon ki közös szakpolitikai megoldásokat, beleértve a javasolt pénzügyi kompenzációs mechanizmust. Az április végi ülésen ezt a lehetőséget megvizsgálják, ami az első és legfontosabb lépés a probléma kezelésében” – hangsúlyozta Dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.