Ha itt dolgozol Magyarországon, röhej, mekkora fizetésemelést kaptál: bezzeg a többiek

Egyre jobban halad a kormány a még tavaly kitűzött cél, az egymilliós átlagbér felé - legalábbis ez derül ki a KSH nemrégiben közzétett adatsorából. A bruttó átlagkereset a tavalyi utolsó negyedévben már elérte a 686 ezer forintot, ami azért is komoly eredmény, mert 2020 elején ez a szám alig volt 400 ezer forint. Igaz ugyanakkor az is, hogy ha az előző év azonos időszakához, vagyis ebben az esetben az utolsó negyedévhez mérjük, akkor 2024 utolsó három hónapja a legkisebb mértékű volt az emelkedés tekintetében: mindössze 11 százalékkal nőtt az év/éves érték.

A KSH keresetekre vonatkozó statisztikáiban mélyebben elveszve az is kiderül, hogy a wage gap jelensége még mindig komolyan jelen van az országban: bruttó átlagbért tekintve a férfiak csaknem százezer forinttal visznek többet haza átlagosan, mint a nők. Emellett megnéztük azt is, hogy mely munkakörökben kaszálhatunk a legtöbbet, és melyik területen volt az előző évhez képest a legnagyobb az emelkedés mértéke.

Mennyit keresünk?

Rögtön egy érdekességet fedezhetünk fel, ha megnezzük a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresetének számait a tavalyi évre vonatkoztatva. Bár az átlagbéremelkedés a közlemények szerint is folyamatosan növekszik, a tavalyi harmadik negyedévben ez a lendület megtört, és csökkenést regisztáltak az adatokban. A bruttó átlagbér ezután megrázta magát, és az év utolsó három hónapjában megint növekedett, és december 31-én már 686 ezer forint felé nőtt, ami természetesen a valaha volt legmagasabb szám.

Nem állunk azonban ennyire jól, ha a százalékos változást nézzük. Ezt az adatot az előző év azonos időszakához képest mutatja a KSH, és a tavalyi utolsó negyedévre vonatkozóan az jött ki, hogy alig tizenegy százalékkal volt az érték magasabb, mint egy évvel azt megelőzően. Ebben az összehasonlításban, mint lejjebb meg is mutatjuk a grafikonon, egész évben csökkenést realizálhattunk: az év elején a tavalyi évhez mérten még 14 százalék volt a növekedés mértéke.

Stagnál a legaktívabbak keresete

Következzen most a korcsoportok szerinti bontás, ami szontén szolgál pár elgondolkodtató adattal. A legtöbbet a munkaerőpiacon leginkább aktív és persze legnagyobb számban jelen lévő kereseti korcsoport, a 25-54 évesek vihették haza, a bruttó átlagkereset náluk 713 ezer forintot tett ki.

Az már sokkal inkább érdekes kérdés, hogy vajon az 55-74 éves korcsoportban miért sokkal magasabb a bér, mint a fiataloknál, akik között persze sok a pályakezdő. Valószínűbb, hogy az idősebb munkavállalóknál már sokkal több a kedvezmény lés más korpótlékok, ami jelentősen megdobja a kereseteket is. A 15-24 évesen lemaradása azonban így is döbbenetes az utánuk jövő korosztályhoz képest: utóbbiak másfélszer többet visznek haza.

Még érdekesebb adatokat láthatunk, ha ránézünk, hogy százalékban kifejezve milyen mértékben növekedett a bruttó átlagkereset. A 2023-as év utolsó három hónapjában még az is előfordult, hogy a legfiatalabb lereső korosztály bére nagyobb ütemben növekedett a 25-55 közöttieknél, aztán ez a különbség 2024 elejére elmosódott: mostanra azonban szintén nem a "középső csoport", hanem az 55-74 évesek állnak a legjobban, ha a százalékos növekedést nézzük. A 25-54 évesek kereseti növekedése eközben éppen elérte a 12 százalékot.

Tovább nyílik a genderolló

Lássuk most a bevezetőben emlegetett "wage gap"-et, vagyis azt, hogy még mindig sokkal több pénzt visznek haza a férfiak átlagosan, mint a női dolgozók. Nagyon úgy látszik, hogy ebben szemernyit sem sikerült előrelépni: a tavalyi év utolsó negyedében a férfiak bruttó átlagkeresete 98 ezer forinttal volt magasabb, mint a nőké. Ez a százezer forint körüli differencia ráadásul állandósult, még másfél évvel ezelőtt is volt olyan időszak, amikor ezt a bűvös határt át is lépte az emlegetett különbség.

Végezetül vessünk egy pillantást arra is, hogy milyen szektorokban lehetett a legjobban keresni! Az elős helyen már évek óta a pénzügyi szolgáltatások területe áll, utána csak kicsit lemaradva követi az információ és a kommunikáció területe. Harmadik az energiaipar, ami még mindig 900 ezer forint fölötti bruttó bért kínál átlagosan (nyilván cégtől és területtől, meg még egy csomó más dologtól is egyszerre függ a kereset mértéke).

Annak ellenére, hogy a turizmus csak lassan állt talpra, a top 10 közé befért a szálláshely-szolgáltatás is, valamint az építőipar válsága ellenére ott találjuk ezt a szektort is - igaz, ezek már csak alig 400-500 ezres bruttó átlagbért kínálnak, amit nettóra lebontva azért már nem olyan szép a menyasszony.

A bruttó átlagbérek változásának tekintetében az oktatás toronymagasan verte a többi szektort, ami köszönhető az oktatásban dolgozók folyamatos béremelésének - szinte érthetetlen, miért van mégis tanárhiány, márpedig a helyzet még mindig ez. A hulladékgazdálkodás területén a dolgozók átlagosa 15 százalékkal többet kereshettek, mint egy évvel korábban, a listán harmadik pedig - szintén némi meglepetésre - az építőipar.

Alig tíz százalékos béremelkedést realizálhatott ugyanakkor a közigazgatási szektor, ami az egyik oka lehet annak, hogy innen fejvesztve menekülnek a dolgozók - erről éppen egy hete már írtunk, ide kattintva olvashatod el újra a cikket.

EZ IS ÉRDEKELHET

Érik az összeomlás? Fejvesztve menekülnek a képzett dolgozók ezekről a hazai munkahelyekről

A régen tudottakon kívül, mint amilyen az oktatás vagy az egészségügy, még több lett az olyan nemzetgazdasági szféra, amelyben egyre súlyosabban fenyeget a munkaerőhiány.