Óriási gazdasági ziccert hagy ki Magyarország: ez lehet a felvirágzás kulcsa, mitől félünk?

Amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, magyarok tízezrei szinte azonnal más EU-s országokba kezdtek el járni dolgozni, és nagyon sok esetben új életet is kezdtek az adott helyen - jellemzően Ausztria, Németország és az akkor még EU-tagállam Nagy-Britannia voltak a kedvenc célpontjai az expatoknak. Tehették, hiszen az EU egyik alapelve már sok évtizede az, hogy ne legyenek a régi értelemben vett határok: a munkaerő szabadon áramolhasson, mindenki teetsége és képességei szerint élhessen és dolgozhasson máshol, mint ahol született és addig élt.

Ez az alapelv fordítva is működik, ha nem is akkora mértékben, mint ahogy az EU-s országok állampolgárainak a "belső vándorlását" kell érteni. Az uniós irányelvek között az is ott van, hogy aki harmadik országból akar idejönni, az nyugodtan megtehesse: éppen erre találták ki az úgynevezett "kék kártyát", ami azt teszi lehetővé a nem EU-s, jellemzően harmadik világbeli országoknak, hogy ha megvan hozzá a képzettségük, akkor élhessenek és dolgozhassanak az öreg kontinensen. Azonban mint mindjárt látni fogjuk: ezt az irányelvet már nem olyan szívesen alkalmazza minden uniós ország - köztük például hazánk sem.

Mi a kék kártya, és ki kaphat ilyet Magyarországon?

Bevezetésül először is nézzük meg, mit is jelent a kék kártya, mire lehet azt használni és hogyan kaphat ilyet valaki? Mint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság részletes tájékoztatója kiköti: az EU-s országokba az igényelhet ilyet, akinek képzettsége, munkatapasztalata valamelyik hiányszakmát töltené be az adott országban. Hiányszakmából pedig van elég mindenhol - és erre külön is kitér a tájékoztató, de erről később.

A tájékoztató pontosan meghatározza, ki igényelhet ilyet, ha harmadik országból érkezik. Ahhoz, hogy valaki kék kártyát kaphasson, a következőknek kell megfelelnie:

• magas szintű képzettséget igénylő munkakörben kíván dolgozni, és a munkakörének ellátásához szükséges felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy meghatározott idejű releváns magas szintű szakmai képzettséggel rendelkezik, illetve
• aki az Európai Unió tagállama által kiállított EU Kék Kártyával rendelkezik és a kártyát kiállító tagállamban legalább 12 hónapig jogszerűen tartózkodott, vagy a második tagállamban 6 hónapot tartózkodott.

Sokkal több kizáró tényező esik szóba, ha arról van szó, hogy ki nem kaphat ilyen kék kártyát. Ezek a következők:

• aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését, vagy ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért,
• akit Magyarország ideiglenes védelemben részesített,
• akit Magyarország befogadott,
• aki kutatóként kutatási projekt végzése céljából kérelmezi a tartózkodás engedélyezését,
• aki az Európai Unió más tagállama által kiadott huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
• aki a kereskedelem és a befektetések terén tevékenykedő természetes személyek egyes kategóriáinak beutazását és tartózkodását megkönnyítő nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalás alapján utazott be Magyarország területére, kivéve azokat, akiknek beutazását egy tagállam területére vállalaton belüli áthelyezés keretében engedélyezték,
• aki a 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján Magyarország területén kiküldetésben tartózkodik.

Harmadik országnak egyébként nem azok számítanak, akikre a sajtóból jól ismert fogalmat használva gondolnánk. Ebbe a körbe tartoznak azok, akik jól fejlett, gazdasági szuperhatalomnak nevezhető országból folyamodnak ilyenért: jöttek kérelmezők például az Egyesült Államokból és Kínából is.

Mint fentebb írtuk, a kék kártya magyarországi igénylésének feltételei pontosan meghatározzák azt is, milyen képzettséggel vagy jelentős, magas szintű munkatapasztalattal kell ahhoz rendelkeznie annak, aki hazánkba akar jönni ilyen munkákat vállalni. Ezek a munkakörök a következők:

• általános orvos (FEOR: 2211),
• gyógyszerész, szakgyógyszerész (FEOR: 2214),
• optometrista (FEOR: 2222),
• dietetikus és táplálkozási tanácsadó (FEOR: 2223),
• gyógytornász (FEOR: 2224),
• védőnő (FEOR: 2225),
• mentőtiszt (FEOR: 2226),
• ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) (FEOR: 2231),
• szülész(nő) (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó (FEOR: 2232).

Mint tehát láthatjuk, Magyarországon azoknak a kék kártyás regisztrációját várják a hatóságok, akik jellemzően egészségügyi területen működnek: keressük az orvosokat, gyógytornászokat, védőnőket is többek között. Ezen nem is lehet csodálkozni, ha megnezzük például, mennyire súlyos orvoshiány van Magyarországon: erről a Pénzcentrum is többször írt már, legutóbb ebben a cikkben:

EZ IS ÉRDEKELHET

Minden tizedik orvos 70 év felett van Magyarországon: időzített bombán ülünk, muszáj lépni

Amíg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 31,5 százalékot, Nógrádban pedig 36,5 százalékot tesznek ki a nyugdíjaskorú, de még praktizáló orvosok, addig Hajdú-Biharban mindössze 13,3-at.

Húsz ilyet sem adott ki Magyarország

Az Eurostat összeszedte, hogy az uniós országok hány, munkavállalásra és tartózkodásra is alkalmas kék kártyát bocsátottak ki 2022-ben és 2023-ban. Mint mindjárt látni fogjuk, Magyarország valamiért nem siet kiadni az ilyen kék kártyákat: tavalyelőtt összesen 17 (!) darabot adtak ki a kérelmezőknek, de az azt megelőző évben is csak eggyel többet - ezzel majdnem az utolsó helyen állunk az EU-tagállamok rangsorában, csak Ciprus van mögöttünk, akik a két év alatt egyetlenegyet sem adtak ki.

Még kevésbé érthető Magyarország alacsony eredménye a kártyák kiadásában, ha a listában megnézzük, hogy a régióban a többiek hogy állnak hozzá a kérdéshez. Igaz, hogy az északi szomszéd szlovákok is alig mentek húsz fölé, de például a lengyelek 7 400 darabbal a másodikok a listán, és Ausztria is ezer fölötti ilyen bocsátott ki tavalyelőtt. Románia és Horvátország is 400, míg Szlovénia is több mint 200 kék kártyát adott ki 2023-ban. A lista tetején egyébként toronymagasan Németország van: két éve az összes kiadott kék kártya 80 százalékát adták ki ott, több mint 69 ezer darabot.

Tanulni, kutatni inkább várjuk a külföldieket

Az Eurostatnak a témában tárgyalt, másik adatsora arra vonatkozott, hány olyan kártyát adtak ki, ami kutatási vagy tanulási lehetőséget biztosít a harmadik országból érkezőknek. Az ilyen kérelemmel érkezők kék kártyát, ami munkavállalásra jogosít, nem kaphatnak - lásd a kivételeknél fentebb - de tanulásra és kutatásra igen, erre más szabályok érvényesek. Az ilyen engedélyek kiadásában már sokkal jobban állunk, mint a munkavállalásra jogosító kék kártyában: 2023-ban több mint 11 ezer ilyen engedélyt adtak ki a hatóságok.

A lista elején itt is Németországot találjuk, akik egészen elképesztő, 144 ezer ilyen egedélykérést hagytak jóvá, de jól áll Franciaország és Spanyolország is - az oktatási, kutatási lehetőségeket, meg az országok méretét ismerve persze ez nem meglepő. Kevésbé szeretné beengedni a harmadik országbeli kutatókat Málta és Görögország: a vizsgált 2023-as évben az előbbi csak 97 engedélyt bocsátott ki - a görögök pedig egyet sem.