Minden tizedik orvos 70 év felett van Magyarországon: időzített bombán ülünk, muszáj lépni

A KSH friss adatai szerint 2024-ben átlagosan 43 123 orvos dolgozott Magyarországon a fogorvosokkal együtt. Ez 2,5 százalékos növekedés a 2023-as adatokhoz képest és már második éve, hogy meghaladja az orvosszáma a - pandémia során visszaeső - 2019-es szintet. Ebből a 43 ezerből 10 ezren 65 év felettiek, ezen belül is 5 795 fő volt 70 év felett.

A grafikonon látható, hogy a 40 év alatti orvosok állománya is nő, de me, olyan ütemben, mint az időseké. Ami szűkülni látszik, az a 40 és 65 év közötti korosztály aránya. A nők arányával kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy nagyjából azon a szinten, 58% körül stagnál, amire 2020 óta beállt.

Ha megvizsgáljuk az orvosok életkori megoszlását megyénként is, akkor hatalmas különbségeket lehet látni egyes országrészek között. Amíg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 31,5 százalékot, Nógrádban pedig 36,5 százalékot tesznek ki a nyugdíjaskorú, de még praktizáló orvosok, addig Hajdú-Biharban mindössze 13,3-at. Amíg Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy területén minden hatodik, Nógrádban minden ötödik orvos 70 év feletti.

Időzített bombán ülünk?

A WHO két éve tett közzé egy elemzést, mely szerint az általuk vizsgált 44 országból 13-ban az orvosok 40 százaléka 55 évesnél is idősebb. Ezt a szervezet úgy értelmezte, hogy „időzített bombán ülünk”, mert az idősödő szakembereket nem lesz kikkel pótolni. Az 55 év feletti orvosok aránya Magyarországon a KSH 2024-es adatai alapján 42% volt.

A WHO szerint nemcsak az öregedés számít, hanem az a mutató is, hogy hány orvos jut 100 ezer főre. Az Eurostat adatai szerint hozzánk a legközelebb, Ausztriában a legjobb a helyzet, ott 100 ezer főre 540 praktizáló orvos jut. Hazánk sajnos a sor másik végén van. Magyarországon rosszabb a helyzet Horvátországnál, Romániánál is, csak a szerbeknél, franciáknál, belgáknál jut kevesebb praktizáló orvos 100 ezer lakosra.

Ahogy azt az Eurostat korábban jelezte: habár a világ többi részéhez mérve kiváló az ellátottság Európában az egészségügyi dolgozókat tekintve, a helyzet korántsem rózsás, főleg nem kiegyenlített, és a tendencia sem javuló. A WHO is időről időre felhívja a figyelmet az egészségügyi munkaerő hiányára, kiemelve, hogy egyre romlik a helyzet.

A legutóbbi közlés szerint 2030-ra további tízmillióval csökkenhet az egészségügyben dolgozók száma, főleg természetesen a kis és közepes gazdasági erejű országokban, mint amilyen Magyarország is. A WHO a legfőbb problémát az alulfinanszírozottságba látja, amelyhez hozzájön a szakképzett munkaerő elvándorlása a fejlettebb infrastruktúrával rendelkező és természetesen jobban fizető területekre.