Ezek a leginkább túlfizetett magyar szakmák 2025-ben: már nem ritka a milliós fizetés sem

Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 646 635 forint volt a KSH szerint 2024-ben, 13,2 százalékkal több, mint 2023-ban. A nettó átlagkereset súrolta a 445 ezret havonta. A havi bruttó medián kereset pedig 516 994 forint volt tavaly, 15,4 százalékkal magasabb a tavalyelőtti adatnál. A különböző foglalkozások között viszont hatalmas különbségek adódhatnak a bérezés terén. Minden évben rengeteg érdekességgel szolgál a bérkülönbségek témájában a KSH friss, foglalkozások szerinti bérstatisztikája. Kiderül belőle például, hogy a helyi önkormányzatok választott vezetői havonta átlagosan bruttó 889 ezer forintot vittek haza tavaly, egy általános iskolai tanár, tanító pedig 687 ezer forintot, egy óvodapedagógus 623 ezer forintot. Egy szakorvos havonta bruttó 2 milliót keres, egy (felsőfokú képzettségű) ápoló 959 ezer forintot, míg a szülész(nők) átlagosan bruttó 839 ezer forintot. Egy szociális munkás 543 ezret, a segítők és gondozók még bruttó 450 ezret sem. Egy bolti eladó átlagosan bruttó 415 ezer forintot visz haza a KSH szerint.

Már ez a néhány példa is megmutatja, milyen óriási különbségek vannak a bérek között a szakmáktól függően (bár még a foglalkozásokon belül is nagy eltérések mutatkozhatnak). Sokszor azonban az, hogy egy szakmát alulfizetettnek, vagy épp túlfizetettnek tartunk, nem függ össze a valós keresetekkel. Gyakran nem is tudjuk, mekkora is az adott szakmában az átlagkereset pontosan, mégis hajlunk rá, hogy túlfizetettnek ítéljük a foglalkozás űzőit.

A Pénzcentrum év elején készített felméréséből az már kiderült, hogy gyakran az alapján gondolunk egy szakmát túlfizetettnek, alulfizetettnek, hogy mennyire ítéljük a foglalkozást társadalmilag hasznosnak. A megbecsültség pedig erős összefüggést mutat azzal, megfelelőnek tartjuk-e a bérezést az adott területen, a társadalmi hasznosság enélkül aligha tehet önmagában megbecsültté egy szakmát. A kutatás legfontosabb eredményeit ebben a cikkben foglaltuk össze. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a legelismertebb, legjobban fizető szakmák 2025-ben: még mindig kevesen vágnak bele

Az egyes szakmákról alkotott véleményeket nagyban befolyásolják azok az események, amelyek ráirányítják a dolgozók egy-egy csoportjának helyzetére aktuálisan a figyelmet.

A kutatásból arra következtethetünk, hogy a tanárbérek rendezése sokat lendített a pálya megítélésén: már nem a második-harmadik, hanem csak az ötödik leginkább alulfizetettnek tartott szakma a pedagógusoké! Az ápolók bérének emelése nem sokat változott, hiába történt emelés: évek óta elsők az "alulfizetettségi versenyben", második helyen a szociális munkások, harmadik helyen az óvónők, negyediken pedig a postások végeztek a tanárok előtt. A pedagógusokat a közmunkások, a bolti eladók és a könyvtárosok követik.

A leginkább megfelelő bérezésű a válaszadók szerint a mérnök; fodrász, kozmetikus, manikűrös; könyvelő és orvos szakma, a leginkább túlfizetettnek pedig a bankár; önkormányzati képviselő; ügyvéd; marketing szakember foglalkozásokat tartják a válaszadók. Ezt a kutatást lapunk már 2021 óta végzi a szakmák megítélése kapcsán és mindig össze szoktuk vetni a válaszokat a valós fizetésekkel, amint azokat publikálja a KSH.

Ennyit lehet keresni az egyes szakmákban

A KSH friss statisztikája rengeteg foglalkozás bérezésébe enged betekintést, ráadásul még korcsoport szerint is megadják, mennyi az átlagkereset az adott szakmában! Az adatbázis alapján összegyűjtöttünk a konkrét fizetéseket azoknál a foglalkozásoknál, amelyeket a kutatásunk szerint a legtöbb válaszadó túl- vagy alulfizetettnek ítélt. Azt is megmutatjuk, mennyi volt a fizetés egy, illetve 5 éve. Az ápolók, szociális szférában dolgozók, óvónők és tanárok, valamint a postások a leginkább alulfizetettek a válaszadóink szerint. Ezek szerint hiába emelte a kormány az ápolók és tanárok bérét az elmúlt években, az olvasók szerint még mindig alulfizetettek. 

Ahogy például a közmunkások is. A KSH róluk is tesz közzé adatokat, de nem a foglalkoztatottak adatsorában, hanem külön adatsorban. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások átlagkereset 132 376 forint volt 2024-ben, ami nettó 98 ezer forint. (Ez nem lesz sokkal magasabb 2025-ben sem.) Számuk több, mint 65 ezer fő volt a tavalyi évben, az arányuk így stagnálást mutat a teljes munkaidőben dolgozókon belül (2%). A letöbben közülük költségvetési szerveknél dolgoznak.

A KSH-adatok azt mutatják: egyes jól képzett, ranglétrán magasabb fokon álló ápolók, tanárok között az átlagkereset bruttó 900-950 ezer forint is lehet. Látható viszont, hogy nem minden foglalkozási ág fizet ilyen jól, és hogy az óvónők, szociális dolgozók bérei mennyire leszakadtak idő közben. A postások kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a KSH nem közli a konkrétan a postás munkakörökben foglalkoztatottak bérét. (Adatkérést nyújtottunk be a hivatalhoz, amint válaszolnak, frissítjük a grafikont.) Így csak olyan foglalkozásokat tudtunk a "Postások" fül alá besorolni, amelyek részben kapcsolódhatnak a postai feladatokhoz.

A túlfizetettnek tartott szakmákra áttérve: nem mindegy, mit értünk bankár alatt. Amíg egy banki alkalmazott, adminisztrátor vagy pénzügyi ügyintéző bére az országos átlagkereset szintjét sem éri el, addig az elemzők, befektetési tanácsadók, brókerek bőven millió felett keresnek havonta. Az ügyvédekkel is hasonló a helyzet, csak kisebb a szórás: egy "mezei" alkalmazott ügyvéd nem keresi meg a bruttó átlagbért sem, míg egy jogász vagy ügyész millió felett keres átlagosan. 

Az önkormányzati képviselőket is többségében túlfizetettnek tartják az olvasók. A KSH az önkormányzati vezetőket listázza, akik átlagosan 890 ezres és 1,062 milliós fizetést kapnak, de más politikusok még náluk is jobban keresnek. A marketinges szakma egyes munkaköreiben is átlépték a milliós határt az átlagbérek, ami a programozók esetében már tavaly sem volt újdonság. A papok fizetéséről egyelőre nincs információnk.

Még érdemes azokra a szakmákra is kitérni, amelyeket a legtöbb válaszadónk megfelelő bérezésűnek tartott. A kutatás alapján ehhez leginkább az kell, hogy annak a szakmának legyen megbecsültsége, és a társadalmi hasznával nagyjából arányos kereseti sávba tartozzon. (Persze, válaszadónként eltérhetnek a vélemények, melyik szakma mennyire megbecsült vagy hasznos.) A lista élén a mérnökök állnak, akik sokféle területen tevékenykedhetnek, melynek függvényében átlagosan 800 ezer és 1,1 millió között keresnek. Egy fodrász, kozmetikus, manikűrös nem keres sokat, messze vannak az országos átlagtól, mégis a legtöbben megfelelőnek tartják a bérüket. 

A könyvelők közül az egyszerű alkalmazottak bére alig több, mint az országos átlagkereset, viszont könyvvizsgálóként, kontrollerként lehet sokkal jobban is keresni. A korábbi évek kutatásaiban az orvosok bérezése nem volt ennyi válaszadó szerint megfelelő, azonban – feltehetően az orvosbérek megemelésének következtében – mostanra bebetonozták magukat a jólfizetettek közé. Egy szakorvos átlagosan 2 milliót keresett 2025-ben, egy fogorvos csak közel felét. Érdekességnek tettük a grafikonra, hogy egy növényorvos tendenciózusan jobban keres egy állatorvosnál.

A programozók helyett, mivel ők már szerepeltek a túlfizetettek grafikonján, megnéztük még a katonák béreit. Kiderült, hogy egy középfokú képesítést nem igénylő foglalkozású dolgozó is katona munkakörben jobban keres, mint az országos átlag. Egy középfokú képesítést igénylő pozícióban pedig még egy rendőrnél és nyomozónál is jobban keresnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Pár ezer forintos órabérért robotolnak a nemzet napszámosai: a fiatalok jövője múlhat ezen

A pedagógusoknak is sok munkája van abban, hogy idén is rendben lezajlottak az érettségi vizsgák, ezért azonban még mindig csak annyi pénzt kapnak, mint 2015-ben.

A fizetés nem minden

A kutatásunkból arra is fény derült, hogy nem elég olyan szakmában dolgozni, ahol jól, vagy már túl jól is fizetnek: a megbecsültség és a társadalmi hasznosság sokat nyom a latban. Így nem meglepő, hogy a válaszadóink többsége a mérnök, programozó, mesterember, orvos szakmákat ajánlaná a pályaválasztás előtt álló fiataloknak, és legkevésbé a könyvtáros és a szociális munkás hivatást (azok közül, amiket megadtunk válaszlehetőségként). Erről bővebben ennek a cikknek a végén írtunk.

A megbecsültség pedig igenis fontos, nemcsak a társadalmi elismerés, hanem a munkahelyen belüli elismertség is. Egy nemrég készült felmérés szerint az idei első negyedévben a fiatal dolgozóknak csak 41 százaléka számolt be arról, hogy értékelik a munkáját, ez az arány nagyjából stagnál. Tehát 10-ből csak 4-en éreznek így, és mindössze 21 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem érez megbecsülést, vagyis a dolgozó fiatalok ötöde meglehetősen negatívan látja ezt a kérdést. Közben 38 százalékuk közölte, hogy átlagosnak mondható a helyzet, tehát nem éreznek megbecsültséget, de rossz tapasztalatuk sincs. Mindez az alkalmazottak megtartása szempontjából kulcskérdés a mostani munkaerőpiacon - állapítja meg a kutatás. 

Egy másik szempontot is érdemes megfontolniuk a fiataloknak: a pandémia alatt a mindennapok részévé vált home office mára jelentősen visszaszorult, ez pedig jelenleg komoly ellentétet szül a magyar munkaerőpiacon. A munkavállalók jelentős része továbbra sem mondana le a rugalmas munkavégzésről, friss adatok szerint a vállalatok egyre inkább visszatérnek a szigorúbb irodai jelenléthez. Vannak persze kivételek: az IT és back office területeken továbbra is népszerű a heti többnapos home office modell. Viszont a szellemi pozíciókra jelentkezők körében ma már alapvető igény a heti legalább egy-két napos home office, de a távmunka már nem elérhető mindenhol.

Ezért ha valaki úgy érzi, fontos lenne számára, hogy a jövőben a munkáját otthonról is tudja végezni, már a pályaválasztásnál érdemes erre gondolnia! Hiszen jelenleg sok dolgozó választja inkább a távmunkát, nagyobb rugalmasságot, mint akár a magasabb bért. Természetesen ezt 16-18 évesen nehéz előre eldönteni, számunkra mi a fontosabb, azonban ha úgy érzi valaki, hogy rugalmasságra vágyik majd a jövőben, érdemes a lehetőséget nyitva hagyni, és olyan szakmát találni, amiben lesz majd erre is lehetőség, ha úgy adódik.