Súlyos árat fizet, aki erre nem figyel a munkahelyén: ez jár a magyar dolgozóknak - mégis elsumákolják?

Hétfőtől fokozatosan erősödő hőség várható, a hét második felében akár 40 fokos csúcshőmérséklettel, ami miatt másodfokú hőségriasztást rendeltek el Magyarországon. Sokan nem rendelkeznek klímaberendezéssel – vagy anyagi okokból nem engedhetik meg maguknak, vagy az albérletükbe nem szereltethetnek be  készüléket, ami tovább nehezíti a mindennapokat. Az országos tisztifőorvos ismét elrendelte a legmagasabb fokozatú hőségriadót, amely különösen nagy terhet ró a kültéren dolgozókra, de az irodai munkavégzés körülményeit is jelentősen befolyásolhatja.

Az extrém meleg nemcsak közérzetünket rontja, de a munkavégzés hatékonyságát is csökkenti, sőt, ha nem történnek meg a szükséges óvintézkedések, akár egészségkárosító hatással is járhat. Ilyen időszakokban a munkáltatóknak nemcsak etikai, hanem konkrét jogi kötelezettségeik is vannak – ezek be nem tartása esetén pedig komoly következményekkel számolhatnak. 

A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen meghaladja a 24 Celsius fokot vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 Celsius fokot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt kiadta a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást 

- írja és körvonalazza az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A munka jellegére (könnyű-, közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munka) és a dolgozók általános egészségi állapotára, tapasztalatára is tekintettel kell lenni az egyéni védőeszközök juttatásakor, amelyhez a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának véleményét is ki kell kérni.

Mindezek mellett fontos a munkavédelmi oktatás is, amelyen fel kell készíteni a dolgozókat arra is, hogy felismerjék és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel és a hőguta tüneteit. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

– hangsúlyozta tájékoztatójában az NGM főosztálya.

A HR szempontjai: így reagáljon a munkáltató a hőségre

A nyári kánikula idején a munkáltatók elsődleges feladata, hogy átgondolják, miként lehet a munkavégzést biztonságossá és elviselhetővé tenni. A munkaszervezés újragondolása ilyenkor alapvető: kültéri munkakörök esetén lehetőség szerint el kell kerülni a legmelegebb, déli órákra eső munkavégzést, vagy érdemes váltott, hajnalba és késő délutánba csúszó beosztásokat alkalmazni. Az irodai környezet sem kivétel: a klimatizálás megfelelő működése, az árnyékolás, a szellőztetés és az extra pihenőidők bevezetése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók ne kerüljenek hőstresszes állapotba.

Külön figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra, hiszen a magas hőmérséklet gyors kiszáradáshoz vezethet. A munkáltatóknak ilyenkor kötelező megfelelő mennyiségű és minőségű védőitalt – jellemzően 14–16 °C-os vizet vagy enyhén cukrozott üdítőt – biztosítaniuk, amelyhez a dolgozók félóránként hozzáférhetnek. Emellett az is fontos, hogy a dolgozók elegendő időt kapjanak pihenésre: a hőség idején legalább óránként néhány percet, fizikai munkakörök esetén akár hosszabb szüneteket is el kell rendelni.

Az egészséges munkakörnyezet megteremtése mellett a HR feladata az is, hogy időben tájékoztassa és felkészítse a dolgozókat. Fontos, hogy minden érintett tudja, milyen tünetei vannak a hőgutának vagy a kiszáradásnak, és mit kell tenni ezek észlelésekor. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy azokban a szellemi munkakörökben, ahol lehetséges, a munkáltató biztosítsa az otthoni munkavégzés lehetőségét, hiszen a légkondicionált otthoni környezet sok esetben biztonságosabb és hatékonyabb lehet.

Különösen érdemes kiemelni a mezőgazdasági, építőipari és logisztikai szektorokat, ahol a munkavégzés nagyrészt szabadtéren történik, így a dolgozók folyamatosan ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Ezekben az ágazatokban a munkáltatónak nemcsak a fizikai körülményeket kell figyelembe vennie, hanem a dolgozók fizikai terhelhetőségét is, amelyet a magas hőmérséklet jelentősen korlátozhat.

Jogi előírások és a munkavállalók jogai

A hőségben történő munkavégzést szigorúan szabályozzák a magyar munkavédelmi előírások. A legfontosabb rendelet a 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes rendelet, amely pontosan meghatározza, milyen hőmérsékleti értékek esetén milyen munkáltatói intézkedések szükségesek. Ennek értelmében, ha zárt térben a korrigált effektív hőmérséklet meghaladja a 24 °C-ot, vagy ha szabadtéren a napi középhőmérséklet tartósan 25 °C fölé emelkedik, a munkáltatónak biztosítania kell a munkavállalók számára a védőitalt és a rendszeres pihenőidőket. Ennek elmulasztása nemcsak jogszabálysértés, hanem egészségkárosodáshoz is vezethet.

A munkavállalóknak joguk van megtagadni a munkavégzést, ha azt olyan körülmények között kellene végezniük, amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az egészségüket vagy biztonságukat.

Ilyen eset lehet például, ha a munkáltató a hőség ellenére sem biztosít árnyékos pihenőhelyet vagy frissítő italt, vagy ha nem engedi a szüneteket a megemelkedett hőmérséklet ellenére.

Ebben az esetben a munkavállaló a munkavédelmi hatóságnál vagy a területileg illetékes kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségénél is panaszt tehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy ha bebizonyosodik, hogy a munkáltató mulasztása vezetett a dolgozó egészségkárosodásához, az anyagi és jogi következmények súlyosak lehetnek. A hatóságok ilyen esetben akár többmilliós bírságot is kiszabhatnak, illetve a munkáltatónak helyt kell állnia polgári peres eljárásban is az okozott károkért. A munkáltató felelőssége tehát nem csupán formai: a hőségriasztás idején hozott vagy elmulasztott döntéseknek konkrét és komoly következményei lehetnek, amelyek az egész vállalat megítélésére is hatással lehetnek.

A hibrid munkavégzés mentheti meg a nyári munkát?

Régóta ismert, hogy a magas hőmérséklet csökkenti a dolgozók teljesítményét, miközben nő a sztrájk kockázata: az ILO becslése (International Labour Organization) alapján 2030-ra a munkahónapok 2,2 %-át veszíti el a világ a hőstressz hatására, ami 80 millió munkahelyi évnek felel meg. A trendek alapján nemcsak az olyan hagyományos szektorokban – mint az építőipar vagy mezőgazdaság –, hanem a szellemi munkakörökben is mind gyakrabban kell alkalmazkodni: bevezethetők például hajnali munkakezdések, rövidebb délutáni műszakok, otthoni vagy hibrid munkarend támogatása – komoly előrelépés már most azokra az országokra nézve, amelyek eddig kevésbé szoktak hozzá a kánikulához . A rugalmasság nemcsak physiológiai, de versenyképességi előnyt is jelent, hiszen a jól szervezett munkaidő csökkenti a hiányzásokat és megőrzi a produktivitást.

Európai modellezések rámutatnak, hogy a folyamatban lévő hőhullámok révén bizonyos régiókban – különösen Dél- és Kelet-Európában – akár 5 %‐kal is csökkenhet a termelékenység a 2080‐as évekre .

Ezt ellensúlyozhatja az adaptációs technológia, például klimatizálók, hűtőruházat vagy nehézgépi sátrak használata – a HEAT‑SHIELD kutatás szerint ezekkel az intézkedésekkel akár 30–40 %-kal csökkenthető a hő okozta teljesítményveszteség  .

Különösen az építőiparban súlyos a helyzet: egy áttekintés szerint a munkavállalók 60 %-a tapasztal érdemi teljesítménycsökkenést 28 °C fölött, 35 °C körül pedig az output akár felére is csökkenhet . Ez nem csak egészségügyi kockázatokat, hanem jelentős gazdasági veszteséget is okoz, mivel a munkaidő kiesése vagy lassúbb teljesítmény közvetlenül növeli a költségeket.

A hőség miatti átalakulás lehetőséget is rejt magában: a vállalatok már most integrálják a hőszabályozást HR eszközeikbe, például hőmérséklet-alapú időbeosztás, hőségriasztási protokoll és munkavállalói wellness programok bevezetésével.

Az olyan szervezetek, amelyek proaktívan viszonyulnak az éghajlati alkalmazkodáshoz – például korai munkakezdés, rendszeres hűtés, könnyebb munkaruházat – már most is versenyképességi előnyre tesznek szert

- írja a The Guardian cikkében. Ezzel párhuzamosan egyre több ország vezeti be a munkaidőre és munkakörülményekre vonatkozó új hőszabályozási jogszabályokat – például Spanyolországban a narancssárga vagy vörös hőségriasztásnál bizonyos munkakört kötelező módosítani . Az ENSZ, az ILO és a WHO mind sürgetik ezeket a lépéseket: nemcsak a dolgozók egészségének, de a gazdaság termelékenységének megóvása érdekében is.

A klímaváltozás és az extrém hőmérsékletek átalakítják a munkaviszonyokat: nem csak új munkaszervezési megközelítéseket – mint időpont-eltolás vagy hibrid munkamód – igényelnek, hanem technológiai, HR és jogi adaptációt is. A jövőben azok a vállalatok lesznek versenyben, amelyek már ma felkészítik a munkavállalókat és a rendszereket a meleg hullámokra – ez nem csupán túlélési esély, hanem fenntartható üzleti modell is egyben.