Bérükről vallottak ukrán, ázsiai vendégmunkások: ennyiért veszik el magyar melósok munkáját

Európa legsikeresebb munkaerő-piaci integrációja zajlik Csehországban a menekültként érkező ukrán munkavállalók tekintetében. A cseh illetékes minisztérium nemrégiben kiadott közleménye szerint az országban 160 ezer ukrán dolgozik, 2025 első negyedévében 3,8 milliárd koronát költöttek az összes menekültként érkezőre, ám a munkába állók befizetései ennél jóval többet, 6,9 milliárd koronát tettek ki. Adja magát a kérdés, hogyan lehetne lemásolni a cseh modellt Magyarországon?

A Pénzcentrum megkeresésére a Humán Centrum Munkaerő-kölcsönző és közvetítő Kft. ügyvezetője elmondta: a külföldi vendégmunkások az összes magyarországi foglalkoztatott mindössze 2–2,5%-át teszik ki, vagyis jóval kisebb arányt képviselnek, mint például Csehországban. Az itt dolgozó mintegy 40 ezer, a legnagyobb nemzetiségi csoportot alkotó ukrán vendégmunkás ugyanúgy fizet adót és járulékot, mint a magyar munkavállaló, tehát közvetlenül hozzájárul az állami bevételekhez. De Cordt-Bor Katalin szerint a feldolgozóiparban dolgozó vendégmunkások között hagyományosan az ukrán munkavállalók vannak a legnagyobb számban jelen – a Fülöp-szigeteki dolgozókkal együtt ők alkotják ennek a szektornak a gerincét.

Az elmúlt években azonban az orosz–ukrán háború miatt, különösen 2022-től kezdődően, érzékelhetően visszaesett az ukrán munkavállalók száma. Érdekesség, hogy míg a Fülöp-szigeteki dolgozók gyakran ugródeszkaként tekintenek Magyarországra és sokan továbbállnak Nyugat-Európába, addig az ukrán munkavállalók jellemzően hosszabb távra rendezkednek be. A cseh modell jól mutatja, hogy a menekültként érkezők munkaerő-piaci integrációja megfelelő feltételek mellett hatékonyabban is működhet.

Ezek a hazai akadályok

Magyarországon is lenne lehetőség a csehországihoz hasonló modellt kialakítani, de ennek átvételét több tényező nehezíti. Sok esetben a külföldi munkavállalók alkalmazását az is hátráltatja, hogy nem beszélnek közös nyelvet a kollégákkal. A fogadó vállalatoknál – többek között a gyártó és termelő szektorban – sincs mindig elegendő nyelvtudással rendelkező kolléga, aki segíteni tudna a kommunikációban vagy tolmácsolásban. Nem véletlen, hogy a toborzási folyamat során előnyt élveznek azok a jelöltek, akik beszélnek idegen nyelvet (leggyakrabban angolt).

Az is dilemmát jelent, hogy egyrészt a kisebb vállalkozásoknál ugyanúgy gondot okoz a munkaerőhiány, de sokkal kevesebb kapacitásuk van a harmadik országból érkezők beillesztésére, adminisztrációjára és lakhatásának megoldására, mint a nagyvállalatoknak. Másrészt a vendégmunkások foglalkoztatása időben is erősen korlátozott (2+1 év), ami megnehezíti a hosszú távú utánpótlást és a képzésekbe fektetett költségek megtérülését.

További gond, hogy jelenleg nincs kialakítva az otthon szerzett szakképesítések gyors és rugalmas elismerésének folyamata, valamint hiányzik az a koordinált munkásszállás-építési és fenntartási rendszer is, amelyben a helyi önkormányzatoknak is kulcsszerepet kellene kapniuk. Bár elérhetők állami források a munkásszállások építésére, a megvalósításhoz szükséges kapacitásokkal még a nagyobb, külföldi multinacionális vállalatok leányvállalatai sem rendelkeznek. Ezért fontos lenne, hogy az önkormányzatok aktívan részt vegyenek a munkásszállások szervezésében és fenntartásában, a helyi munkaerő-piaci igények folyamatos nyomon követésével és a gazdasági szereplőkkel való szoros együttműködésben – hangsúlyozta a Pénzcentrumnak De Cordt-Bor Katalin.

Más országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a családegyesítés lehetősége szintén fontos szerepet játszhat a külföldi munkaerő vonzásában és megtartásában, ezért hosszabb távon érdemes lenne megvizsgálni, milyen formában és feltételek mellett lehetne ezt Magyarországon is biztosítani a vendégmunkások számára. Emellett a fair és hosszútávon fenntartható foglalkoztatás érdekében érdemes lenne tovább erősíteni a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát és átláthatóságát.

A termelő- és gyártószektor küzd elsősorban szakemberhiánnyal

A Pénzcentrum is megírta nemrégiben, hogy magyarországi állásbörzét tartottak a Fülöp-szigeteken. Gépkezelő, hegesztő, csőszerelő, szállodai és éttermi dolgozó, illetve gyári munkás pozíciókra is lehetett jelentkezni. A külföldi munkavállalást segítő Fülöp-szigeteki minisztérium szerint a fizetések 700 eurótól (körülbelül 280 000 forint) ezer euróig (400 000 forint) terjednek. Az esemény iránt annyian érdeklődtek, hogy már nem is lehetett jelentkezni.

Korábban szintén hírt adtunk arról, hogy jelentősen nőtt a külföldi munkavállalók száma Magyarországon, különösen azokon a területeken, ahol súlyos munkaerőhiány tapasztalható. A vendégmunkások az iparban helyezkednek el leggyakrabban, azon belül is az autóipari, elektronikai és vegyipari cégek, valamint az FMCG-termékek gyártói foglalkoztatják őket. Emellett az építőiparban és a HORECA szektorban (vendéglátás, turizmus) is jelen vannak.

De Cordt-Bor Katalin rámutatott: ma Magyarországon különösen a termelő- és gyártószektor küzd súlyos szakemberhiánnyal. A fizikai, betanított és szakmunkás pozíciók betöltése évek óta nehézséget okoz, és óriási a verseny a munkavállalókért. Ezt a helyzetet demográfiai tényezők súlyosbítják: folyamatosan csökken a munkaképes korú népesség. Magyarországon évi 15 100 fővel apadt a népesség – a munkaerő továbbra is az elöregedés és a kivándorlás kettős szorításában van.

Emellett a magyar munkavállalók lehetőségei is kiszélesedtek: ma már jóval többféle munka közül válogathatnak, így sokan nem vállalnak el „mindent” – legyen az például egy nehezebb fizikai munkát igénylő, többműszakos pozíció. Ez oda vezet, hogy számos vállalat hiába toboroz többször is ugyanarra a fizikai munkakörre, nem talál elegendő hazai munkaerőt. Ilyen helyzetben a külföldi munkaerő bevonása – gyakran munkaerő-kölcsönzésen keresztül – sokszor az egyetlen reális megoldás, amellyel biztosítani tudják a termelés folyamatosságát és a megrendelések teljesítését.

Először a belső piac álláskeresőit kell előnybe részesíteni

Mindez végső soron a magyar munkahelyek megőrzését is szolgálja, hiszen a vállalatok stabil működéséhez elengedhetetlen az elegendő, megbízható munkaerő. A külföldi dolgozók bevonásának célja ezért nem a hazai munkavállalók kiszorítása, hanem azoknak a pozícióknak a betöltése, amelyek hosszú ideje betöltetlenül állnak. Az is kétségtelen, hogy először a belső piac álláskeresőit kell előnyben részesíteni, és csak azokon a területeken kell alkalmazni a külföldi munkavállalókat, ahova többszöri próbálkozás után sem találtak magyar munkaerőt.

Ahol létszámstop vagy kötött bérkeret akadályozza a megrendelések teljesítését, ott is általában a munkaerő-kölcsönzés segít áthidalni a kapacitásproblémákat: így sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, és rövid határidővel megoldja a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is. Ezen felül diák és nyugdíjas munkatársakkal is gyakran pótolják a kieső munkaerőt, hiszen a szövetkezeti foglalkoztatás egy sokkal rugalmasabb és kedvezőbb adózású megoldást kínál számukra.

A Pénzcentrum is beszámolt arról, a tavaly decemberben kiadott kormányrendelet szigorú kritériumokat szabott a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi tartózkodásával kapcsolatban. A rendelet értelmében csak olyan országokból érkezhettek vendégmunkások, amelyekkel Magyarország vagy az Európai Unió visszafogadási megállapodást kötött, vagy amelyek rendelkeztek egy, a magyar hatóságok által elismert szervezettel az országban.

A szakember szerint ez jelenleg mindössze három országra – Georgiára, Örményországra és a Fülöp- szigetekre – vonatkozik. A szigorítás nem érinti azokat, akik már előző évben is itt dolgoztak, vagy 2024 végéig kérelmet nyújtottak be. Fontos tudni azt is, hogy a „Nemzeti Kártya” esetén ezek a korlátozások nem érvényesek, így továbbra is foglalkoztathatók például Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Belorusszia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Szerbia és Ukrajna állampolgárai.

Emellett a kiadható foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma is csökken: míg 2024-ben 65 ezer ilyen engedélyt lehetett kiadni, 2025-ben ez a szám 35 ezerre mérséklődik. Mindez azt mutatja, hogy a rendszer kifejezetten szigorú, erősen szabályozott keretek között teszi lehetővé a külföldi munkaerő bevonását.