Apasági szabadság itthon: sok család ezért nem mer belevágni, mi lesz így a megélhetéssel?

2023. január 1-től hosszabbították meg az apaszabadság mértékét, egy Európai Uniós irányelv nyomán tíz napra. Az apasági szabadság Magyarországon olyan juttatás, amely minden édesapát megillet, függetlenül attól, hogy házasságban él-e a gyermek édesanyjával, vagy sem. Az apák a gyermek születését követően – illetve örökbefogadás esetén az örökbefogadás jogerőre emelkedése után – jogosultak ennek igénybevételére. Fontos, hogy a jogosultság megilleti az apát akkor is, ha a gyermek halva születik vagy röviddel a születést követően meghal. Ez a jog tehát nem szűkített körű, hanem minden esetben biztosítja az apa számára a lehetőséget, hogy időt tölthessen a gyermekével vagy támogassa párját a születést követő időszakban.

Az apasági szabadság időtartama összesen tíz munkanap. Ez a tíz nap egységesen jár, tehát nem nő a napok száma ikrek születése esetén sem. Ezzel együtt a szabadság nem arányosítandó, vagyis akkor is jár teljes egészében, ha az apa év közben lép munkaviszonyba, vagy munkahelyet vált a gyermek születésének idején. Ez nagy könnyebbség, hiszen nem vész el a jogosultság egy ilyen élethelyzetben sem. Amennyiben a gyermek például év végén születik, és a tíz napot nem sikerül az adott évben kivenni, a szabadság átvihető a következő naptári évre, de kizárólag a jogosultsági időszak végéig.

A szabadságot a gyermek születését követő második hónap végéig kell kivenni. Ez azt jelenti, hogy az apa legfeljebb nyolc hétig dönthet arról, hogy mikor használja fel a napokat, és legfeljebb két részletben veheti igénybe. A gyakorlatban ez általában úgy működik, hogy az apa rögtön a születést követően otthon marad néhány napot, majd a fennmaradó napokat később, például a gyermek hazahozatalakor vagy az első hetek valamelyik nehezebb időszakában használja fel.

Az apasági szabadság idejére járó díjazás kettéoszlik. Az első öt munkanapra a munkavállaló teljes távolléti díjra jogosult, vagyis ugyanannyit kap, mintha rendesen dolgozna. A második öt nap azonban csupán a távolléti díj negyven százalékának megfelelő összeggel jár. Ez jelentős különbség, hiszen a második öt nap bevételkiesést okozhat a családnak, különösen alacsonyabb kereset esetén. Egyes munkáltatók ugyan önként vállalják, hogy erre az időszakra is teljes bért fizetnek, de ez kizárólag munkáltatói döntés kérdése, nem törvényi előírás. Nézzünk egy példa a számítást:

• Ha napi távolléti díj 20 000 Ft, akkor az első öt nap után: 5 × 20 000 = 100 000 Ft.
• A második öt nap után: 5 × 20 000 × 40% = 40 000 Ft.
• Összesen tehát: 140 000 Ft.

A távolléti díj maga a munkavállaló szokásos keresetét hivatott tükrözni. Alapja a havi alapbér, amelyhez hozzászámítják a rendszeresen járó pótlékokat és kiegészítéseket, például műszakpótlékot, bónuszt, vagy bizonyos juttatásokat. Nem számít bele azonban minden eseti jellegű juttatás, például a túlóra díja vagy a nem rendszeresen adott prémium. Éppen ezért a távolléti díj nagysága egyénenként változó lehet, és az apasági szabadság tényleges anyagi értéke is ettől függ.

Az apasági szabadság igénybevételéhez az apának írásban kell kérelmet benyújtania a munkáltatóhoz, amelyhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát vagy az örökbefogadási határozatot. A munkáltató köteles a szabadságot nyilvántartani, és az első öt nap távolléti díját az államtól vissza is igényelheti.

Tehát a második öt napra járó részleges bért viszont már nem téríti meg az állam, azt a munkáltató közvetlenül finanszírozza.

A fontosabb infromációkról készítettünk egy összefoglaló táblázatot:

A magyar szabályozás tehát keretet biztosít arra, hogy az apa is bekapcsolódjon a gyermek életének első heteibe, de kérdéses, hogy mennyire felel meg ez a családbarát politika elvárásainak. Bár a kormányzati kommunikációban gyakran hangsúlyozzák, hogy a családi értékek kiemelten fontosak, az apasági szabadság rendszere mégis rövid és korlátozott. Tíz munkanap, azonban második felében csak részleges fizetés jár, ami sok család számára anyagi nyomást is okozhat.

Európai összehasonlításban jól látszik, hogy Magyarország ebben a tekintetben lemaradásban van. Számos nyugat-európai és más országban is az apák hosszabb időt tölthetnek otthon, és sok esetben teljes bér mellett. Ilyenre jó példa: 

• Spanyolország: 2021-től a férfiak 16 hét (nagyjából 4 hónap) fizetett szabadságra jogosultak, teljes fizetéssel – ez messze meghaladja a magyarországi 10 munkanapot. 
• Franciaország: 2021-ben megduplázták a fizetett apasági szabadság hosszát: most 28 nap jár, melyből legalább egy hét kötelező, és döntő többségét az állam (szociális biztosítás) fedezi. 
• Litvánia: A férfiak 30 nap (4 és fél hét körül) teljes fizetett szabadságot kapnak, mely összejár a fizetési kedvezményekkel.
• Észtország: A férfiak számára 30 nap fizetett apasági szabadság elérhető, mellette több mint egy év közös szülői szabadság is rendelkezésre áll.
• Norvégia, Svédország, Izland: Ezekben az országokban úgynevezett "apakorrekciós / father's quota" rendszer működik. Norvégiában például 15 hét külön el nem cserélhető szülői szabadság jár apának, ha azt nem veszi igénybe, az elvész.
• Kanada (megosztható szabadság keretében): akár 40 hét fizetett szülői szabadság áll rendelkezésre – bár a fizetés aránya eltérő, ez így is lényegesen több, mint a magyar tíz nap.
• Japán és Dél-Korea: Japánban akár 52 hét (egy év) szülői szabadság jár egyéb feltételek mellett. Dél-Korea hivatalosan hasonlóan hosszú, de még sok esetben csak javaslat vagy a törvény előtt álló terv.

Az EU irányelvei is arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a szülők közös szerepvállalását erősítsék, hiszen a gyermek fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy mindkét szülő aktívan jelen legyen.

Az apasági szabadság hazai szabályozása tehát inkább szimbolikus gesztusnak tűnik, mint valódi segítségnek.

Ebből a rendszerből is alapvetően az látszik, hogy még mindig elsősorban az anyára hárul a gyermekgondozás felelőssége. Az apák számára biztosított idő rövidsége és a bér kiesése azt üzeni, hogy a munkából való hosszabb távollét nem igazán elfogadott vagy támogatott.

Összességében az apasági szabadság Magyarországon előrelépést jelentett ahhoz képest, hogy korábban még ennyi sem járt, de a rendszer továbbra is korlátozott. Ha valóban az lenne a cél, hogy a családok támogatást kapjanak és a szülők közötti felelősségmegosztás erősödjön, akkor hosszabb és anyagilag biztonságosabb szabadságra lenne szükség. Addig is az apasági szabadság inkább csak jelzésértékű intézkedés marad, mintsem valódi családbarát megoldás.