Itt még az AI szerint is kolbászból van a kerítés: kanyarban sincsen Svájc vagy Ausztria

Ha valaki Magyarországról külföldön szeretne szerencsét próbálni, sokszor az első gondolat Németország, Ausztria vagy Svájc. Ezek valóban közkedvelt célpontok, de éppen emiatt kicsit elcsépeltnek is érződhetnek. Így megkérdeztük a Chat GPT-t, hogy mit gondol az európai országok közül melyik kevésbé hétköznapi országot ajánlja, ha valaki külföldön próbálna szerencsét. Kérdésünkre ezt a választ kaptuk a mestereséges intelligenciától:

Az alapján, amit leírtál (kinti kereset, életköltségek, vízumfeltételek stb.), nekem az tűnik a legizgalmasabb opció egy magyar számára egy tipikus “nem átlagos” EU-s ország közül Norvégia lenne

- kaptuk a választ. Norvégia az EGT- és schengeni tagság miatt könnyen elérhető számunkra, ugyanakkor egészen más világot kínál, mint a közép-európai célállomások.

Miért pont Norvégia?

Magyar állampolgárként az EU-s tagság előnyeit élvezed az EEA/EU-Schengen viszonylatban, ami megkönnyíti a letelepedést, munkavállalást, regisztrációt. Norvégia tagja az EEA-nak, a schengeni övezetnek is, tehát az utazás, lakhatás kezdeti adminisztrációja kevesebb akadályt jelent, mint mondjuk olyan országokban, ahol külön bevándorlási/vízum-előfeltételek vannak. 

Norvégia kiemelkedik a fizetések nagyságával, különösen olyan szektorokban, mint IT / szoftverfejlesztés, mérnöki területek, tengerészeti / olaj/gáz / megújuló energia, hajóépítés, valamint jól működő közszolgáltatásokkal (egészségügy, oktatás), jó közlekedéssel, biztonsággal, természeti környezettel. Ezek mind vonzó tényezők lehetnek.

Norvégiában a munkaerőpiac szektoronként eltérően fizet, de általánosságban jóval magasabb bérekre lehet számítani, mint Magyarországon. A legjobban keresők közé tartoznak az IT-szakemberek, a mérnökök, valamint az energiaiparban dolgozók. Egy szoftverfejlesztő például éves szinten 700 000–1 100 000 norvég koronát kereshet, ami mai árfolyamon (1 NOK = 33,6 forint) körülbelül 23,5–36,9 millió forintnak felel meg. Még kezdőként is 500 000 NOK körüli összeget lehet hazavinni, ami nagyjából 16,8 millió forint évente – ez összehasonlíthatatlanul több, mint a hazai kezdőfizetések.

A magas fizetés azonban nem jelenti azt, hogy az ember automatikusan dúskálni fog a jólétben, mert az adózás és a megélhetési költségek is kifejezetten magasak. Norvégiában a személyi jövedelemadó a felső sávban eléri a 46 százalékot, és ehhez még hozzájönnek a társadalombiztosítási járulékok. Ez azt jelenti, hogy a bruttó bérből végül nagyjából a fele marad meg nettóban. Egy 900 000 koronás éves fizetésből például adózás után körülbelül 450 000 koronát lehet hazavinni, ami forintban átszámolva körülbelül 15,1 millió.

Megélhetés Norvégiában

A lakhatás költségei szintén magasak. Oslóban egy egyszobás belvárosi lakás havi bérleti díja elérheti a 10–12 000 koronát, azaz 336–403 ezer forintot. A közüzemi számlák, az internet és a fűtés további terhet jelentenek, különösen a hosszú téli időszakban, amikor a fűtési költségek jelentősen megugranak. Az élelmiszerárak szintén jóval drágábbak a magyar viszonyokhoz képest: egy egyszerű bevásárlásért könnyedén kétszer-háromszor annyit kell fizetni, mint Budapesten.

Ha azonban mindezt a jövedelmekhez viszonyítjuk, már más a kép. Egy középhaladó fejlesztő havi nettó 30–35 000 koronát vihet haza, azaz nagyjából 1–1,18 millió forintot. Ebből levonva a lakbért és a megélhetés költségeit, még mindig marad annyi, hogy félre lehessen tenni, utazni, vagy éppen hazautalni. Ha az ember nem a legdrágább városrészekben él, hanem elővárosban vagy kisebb településen, a költségek is mérséklődnek, így a megtakarítási lehetőség még nagyobb.

A letelepedés és munkavállalás jogi oldala magyar állampolgárok számára viszonylag egyszerű. Mivel Magyarország az EU és az EGT tagja, nincs szükség külön munkavállalási vízumra. Elég, ha valaki bejelentkezik a helyi hatóságoknál és rendelkezik érvényes munkaszerződéssel. Ez biztosítja a társadalombiztosítást és minden más jogot, amire szükség lehet az élethez. Persze érdemes szem előtt tartani, hogy a norvég nyelv hosszabb távon szinte elengedhetetlen, mert bár az IT-ben sok helyen elég az angol, a mindennapi életben a norvég nyelvtudás kulcsfontosságú.

Norvégiában élni ugyanakkor nem csak pénzről szól. A lenyűgöző természeti környezet, a fjordok, a hegyek, a tenger közelsége mind-mind hozzáadnak az életminőséghez. A közszolgáltatások magas színvonala, az egészségügyi ellátás megbízhatósága, az oktatás ingyenessége és a társadalom általános biztonságérzete olyan tényezők, amelyek sokak számára legalább annyira vonzóak, mint a jó fizetés.

Szektorok, fizetések

Norvégiában egy szoftverfejlesztő bérezése szinttől és tapasztalattól függően jelentősen eltérhet, de minden esetben jóval magasabb, mint amit Magyarországon megszokhattunk. Kezdő vagy junior szinten, 0–2 év tapasztalattal az éves fizetés általában 500 000–700 000 norvég korona körül alakul, ami forintban átszámolva 16,8–23,5 millió forintot jelent. Középhaladó szinten, nagyjából 3–5 év tapasztalattal a jövedelem már 700 000–900 000 koronára emelkedhet, azaz 23,5–30,2 millió forintra évente. A tapasztaltabb, szenior pozíciókban, különösen Oslóban vagy nagy nemzetközi cégeknél, a fizetés akár 1 100 000–1 300 000 korona felett is lehet, ami 36,9–43,7 millió forint éves keresetnek felel meg.

Ez természetesen bruttó összeg, amelyből még le kell vonni az adókat és a járulékokat, így a nettó jövedelem érezhetően alacsonyabb lesz. Még így is olyan nagyságrendekről beszélünk, amelyek Magyarországon szinte elképzelhetetlenek egy átlagos informatikai pozícióban.

Az adórendszer ugyanakkor kifejezetten szigorú, hiszen Norvégiában a személyi jövedelemadó felső kulcsa közel 46,4 százalék, és emellett a társadalombiztosítási járulékokat is fizetni kell. Ez azt jelenti, hogy a bruttó fizetésnek nagyjából a fele marad a dolgozó zsebében, viszont az állam magas színvonalú közszolgáltatásokat biztosít cserébe.

Az életköltségek is rendkívül magasak a magyar viszonyokhoz képest. Oslóban például egy egyszobás lakás bérleti díja a belvárosban 10 000–12 000 koronát tesz ki, ami forintban 336–403 ezer havonta. Ez önmagában több, mint amennyit sok magyar teljes bérként hazavisz egy hónapban. Ha ehhez hozzászámoljuk a közüzemi számlákat, a fűtést, az internetet és a mindennapi kiadásokat, akkor gyorsan kiderül, hogy a magas norvég bérekhez hasonlóan magas életköltségek társulnak. Az élelmiszer, a tömegközlekedés, sőt még egy egyszerű kávé vagy éttermi vacsora is jóval többe kerül, mint Budapesten vagy bármelyik magyar nagyvárosban.

Összességében Norvégia egy izgalmas és kevésbé szokványos célpont a magyar munkavállalók számára. Magas béreket kínál, amelyeket ugyan jelentős adók és költségek terhelnek, de a nettó jövedelem még így is jóval több lehet annál, amit Magyarországon elérhetünk. Ehhez társul egy stabil, biztonságos környezet és kiváló életminőség, ami miatt sokak számára kifejezetten vonzó alternatívát jelenthet. Bár nem olcsó, és a sötét, hideg tél kihívásokat jelent, ha valaki nyitott a kalandra és képes alkalmazkodni, Norvégia kifejezetten jó választás lehet azoknak, akik az átlagosnál valami különlegesebbre vágynak.