Na ne! 10 százalékra is felugorhat a munkanélküliség Magyarországon

A koronavírus-járvány alaposan átírta a gazdasági forgatókönyveket. Elsősorban az olajár-csökkenés és a hazai kereslet-visszaesés az oka, hogy az év elején vártnál durván egy százalék ponttal alacsonyabb, 2,5%-os inflációt jósol most idénre Horváth István, a Sberbank Treasury vezetője. Az euró árfolyamában most látott értékeket előzetesen 2022-re várta a szakértő, aki szerint a jelenlegi árszint nem is marad velünk tartósan. Bár várhatóan széles sávban, 340-360 forint között lesz jegyezhető egy euró a következő hónapokban, év végére az optimistább, 340 körüli euró/forintot jósolja a pénzügyi szakértő.

Akinek befektetni való tőkéje van, jól teszi, ha számít a tőzsdén még egy újabb eladási hullámra, hiszen Horváth szerint a drasztikus visszaesésről tanúskodó második negyedéves eredmények napvilágra kerülését követően látható majd egy újabb zuhanás. A kamatok terén konszolidáltabb mozgást vár a szakértő: a rövid távú kamatok 0.9 százalék közelében, míg az ötéves kamatok 1.2%-1.5%, a tízéves kamatok pedig a jelenleginél alacsonyabban, 2% környékén alakulhatnak majd.

A szakember 1,3% éves GDP-csökkenéssel kalkulál, amit magas, akár 9-10 százalékos munkanélküliség kísérhet majd. Figyelembe véve a közmunka program esetleges kiterjesztését, a kombinált kvázi munkanélküliségi ráta 10-12% körül alakulhat 2020-ban, bár a kilátások kedvezők a V-alakú válságra.

Ami a minap bejelentett újabb kormányzati gazdasági intézkedési csomagot illeti, Horváth úgy vélekedett: a kissé elsietett hitelmoratórium-szabályozást követően támogatandónak gondolja a KKV-k tőkehelyzetét rendező hosszabb távú megoldásokat. Az állam részéről üdvözítőnek tartaná, ha mindenekelőtt tőkeinjekcióval segítené a vállalkozásokat. Akár tulajdont szerezve bennük, amit később, a válság elmúltával számtalan formában értékesíthetnének a piacon.