Pokoli 15 hónapra készülhet, aki elveszíti a munkáját Magyarországon

A munkánk elvesztésével sok mindenre hajlandók vagyunk, például nem bejelentett munkát vállalunk, hogy a számláinkat fizetni tudjuk. Azonban minél idősebb valaki, annál kevésbé hajlandó költözni egy munka kedvéért, még akkor sem, ha az átlag magyar már 15 hónapja álláskereső. Pedig van megoldás: kisebb eséllyel leszünk munkanélküliek, ha magasabb a képzettségünk - derült ki a BNP Paribas Cardif szerdai sajtótájékoztatóján.

- mondta el Bernáth Tamás, a BNP Paribas Cardif szakembere.

A képzett álláskeresők

Magyarországon amikor munkanélküliséget emlegetünk, általában a regisztrált álláskeresőket vesszük figyelembe, és nem azokat, akik például részmunkaidőben dolgoznak, pedig hajlandóak lennének teljes munkaidőben dolgozni. A BNP Paribas Cardif és a Scale Research közös kutatásában a legalább szakiskolai végzettséggel rendelkező, magukat munkanélküliként vagy alulfoglalkoztatottként leíró magyar állampolgárokat vizsgálták, akik szeretnének újra dolgozni. Ezt a kategóriát, amely jelentősen eltér a hivatalos statisztikai fogalmaktól,

definiálta a cég. A felmérésből kiderült, hogy a képzett álláskeresők

• egyharmada először van munka nélkül,
• további egyharmaduk már másodszor,
• egyötöde pedig harmadszor is
• átlagosan 15 hónapja keresnek új munkát
• jellemzően 3-5 helyen dolgoztak eddig,
• egyötöde maga kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését (21 százalék, diplomásoknál 27 százalék);
• a döntő ok az alacsony fizetés (31 százalék)
• és a rossz kollegiális kapcsolatok (11 százalék) voltak
• sokan úgy mondanak fel, hogy nincs helyette másik állásuk

Pedig munkanélküliség esetére Magyarországon három társaságnál is lehet biztosítást kötni. Ezen termékek lényege, hogy amikor elveszítjük az állásunkat, a biztosító fizeti helyettünk a számláinkat, a hitelünket.

Új munkát jellemzően négy formában keresnek: ismerősöknél, barátoknál érdeklődnek, újsághirdetéseket figyelnek, álláshirdető portálokat néznek és a Munkaügyi Központ álláshirdetései között keresnek; még az 50 felettiek körében is népszerűek az internetes portálok.

Na ezt nem

A felmérésből kiderült, hogy még mindig nagyon kevesen dolgoznak részmunkaidőben, mindössze a foglalkoztatottak hozzávetőlegesen 6,7 százaléka tevékenykedik így. Ezzel szemben az uniós átlag ennek majdnem háromszorosa. Leginkább a 30 és 39 közötti nők dolgoznának ekképpen, ami érthető is, ha a családalapítási szokásokat figyelembe vesszük.

Az ingázás sem kedvünkre való, napi kétszer egy órát még egész sokan (75 százalék) lenne hajlandó utazni egy új munkahelyre, kétszer másfél órát azonban már csak 28 százalék. A fiatalok inkább hajlandóak egy munka kedvéért utazni, családalapítás után már kevébé rugalmasak.

Nincs tartalék

Pénzügyi tartalékokkal a munkanélküliség előtt csak egyharmaduk rendelkezett, és ezeknek is az egyharmada felélte már a tartalékait a felmérés időpontjában. A kényszerű takarékoskodás fő lehetőségei a ruházkodásra (76 százalék), a bevásárlásra (66 százalék) és a villanyra (38 százalék) fordított összegek csökkentését jelenti.

Hátralékokat elsősorban a közös költségben (44 százalék), vízdíjban (35 százalék), áramszámlában (34 százalék), törlesztő-részletben (34 százalék) és életbiztosítás fizetésében (33 százalék) halmoznak fel azok, akik egyébként említettek ilyen fizetési kötelezettséget. A szociális kapcsolatokra is hat a munkanélküliség: kevesebbet találkoznak a barátaikkal, a rokonaikkal is, és sokan számolnak be a párkapcsolata megromlásáról; sőt 19 százalék az egészség megromlásáról is beszámol.