Hét lakat alatt - hogyan kerülheted el a csalókat?

A brit Apacs, a klíring bankok szakmai egyesületének adatai szerint tavaly összesen 26,4 millióan vásároltak valamit interneten keresztül. Magyarországon a Symantec megbízásából készített Harris Interactive 2007 felmérés szerint a megkérdezett 572 fő közül 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy használ valamilyen internetes bankolási lehetőséget.

Egyelőre alacsony ez az arány, igaz emelkedő trendet mutat, azonban magasak a félelmek is az internetes bankolás iránt, legalábbis a felmérés szerint. Jobb félni, mint megijedni - tartja a szólás, de elég, ha a megfelelő óvintézkedéseket megtesszük, amennyiben a kényelmes és gyors megoldást választjuk.

Egyelőre úgy tűnik, hogy itthon még sokan nincsenek tisztában a kártevők, csalók elleni védekezés fontosságával. Ugyanis a felmérésben részt vevők 30 százaléka nem használ semmilyen biztonsági megoldást, persze ez a rémisztő adat abból fakadhat, hogy sokan nem tudják, mi is az a biztonsági megoldás.

Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy csak olyan oldalakon adjunk ki személyes adatokat, amelyek biztonságosak, digitális aláírással ellátottak. Azt, hogy ilyen oldalakon járunk-e, egyszerű eldönteni, elég, ha a böngészőnk címsorában lévő cím elején a http előtt megnézzük, szerepel-e egy "s" betű. Persze semmi sem tökéletes, ma már akadnak olyan professzionális csalók, akik rendelkeznek digitális aláírással is.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy amennyiben nem csak mi használjuk számítógépünket, mindig jelentkezzünk ki az adott internetbank oldaláról. Ha eladjuk gépünket, akkor se felejtsük el letörölni arról személyes adatainkat.

Természetesen a másik oldal, a bankok is megtesznek minden tőlük telhetőt az ügyfelek biztonsága érdekében, így például általában a legmodernebb, 128-bites kódolási rendszert alkalmazzák. Több helyen például csak a telefonra elküldött, minden alkalommal módosuló kóddal lehet a bankszámlánkhoz interneten keresztül hozzáférni.

Folyamatos veszélyként jelentkeznek az adathalász e-mailek, illetve az egyéb, számítógépünkre beférkőző trójai programok. Az Apacs adatai szerint ugyanis az internetes bankolásban kizárólag ilyen típusú csalásból eredő károk tavaly elérték a 33,5 millió fontot, amely 44 százalékos emelkedést jelez 2005-höz képest.