Miből fizetnek nyugdíjat? Nem csak mi vagyunk pácban!

A brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium legújabb tanulmánya a jelenlegi gazdasági helyzetben vizsgálta a friss nyugdíjasok hozzáállását a saját helyzetükhöz. Az eredmény nem túl bíztató, ugyanis egyre kevesebb brit érzi magát boldognak nyugdíjasként.

A kutatás során ezer 55 év feletti embert kérdeztek meg, hogy hogyan is érezték magukat az első napon, mikor nyugdíjasként felébredtek. A nyilatkozók kevesebb, mint fele mondta magát boldognak, harmaduk szerint az első reggelen úgy érezték, nyugodtak. Azok akik szabadnak érezték magukat a nyugdíj első napján történő ébredés után, nem érték el a megkérdezettek negyedét.

A kutatás arra is kiterjedt, hogy mi az, amit az emberek leginkább hiányolni fognak a munkásévekből. A három legtöbbször említett dolog a barátokkal való együttműködés, az irodai viccek és pletykák, valamint a kihívások voltak. Nyugdíjszakértők szerint az ilyen jellegű kezdeményezések azért is fontosak, mert a nyugdíj egy olyan területe az életnek, ami folyamatosan változik, így valóban szükség van arra, hogy az emberek véleményével is tisztában legyen a kormány, hogy tudják, hogyan is éreznek az időskorral kapcsolatban az állampolgáraik.

A tanácsadók és tulajdonképpen az egész iparág előtt ott áll a kihívás, hogy megpróbálják a nyugdíjba vonulás folyamatát annyira megkönnyíteni, amennyire csak lehet. A kormánynak emellett olyan szerepe is van, hogy felülvizsgálja az adózási és egyéb szabályokat, amelyek biztosítják, hogy a különféle nyugdíjcélú megtakarítások olyan bevételt tudjanak biztosítani a nyugdíjba vonulóknak, ami megfelel az aktuális szükségleteknek és nem okoz megélhetési problémákat.

A kutatás élesen megmutatta, hogy az emberek életében a nyugdíjba vonulás egy hatalmas mérföldkő, amivel kapcsolatban jogosan érzik magukat nyugtalannak, mintha az életüket egy teljesen újra kellene lecserélni. Ahogy a népesség egyre hosszabb ideig él, egyre természetesebbé válik, hogy a nyugdíjazás előtti és utáni életüket valamilyen formában keverni próbálják, így előbb-utóbb a nyugdíjas évek mindössze egy étmeneti időszakot fognak képviselni, amely során az emberek tovább dolgoznak.

A teljes képhez viszont nem elég az, hogy hogyan érzik magukat a már nem dolgozók. A rendszer egy kicsit szélesebb körű vizsgálata is szükséges a helyzet megítéléséhez.

Hogyan működik a rendszer?

A Mercer adatai szerint szinte minden európai országban - leszámítva Szlovákiát, Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot - többféleképpen van lehetőség a nyugdíjas évek havi járandóságainak meghatározására. A DB rendszer alapja az, hogy a felek megállapodnak egy összegben, amit a nyugdíjas a korhatár elérése után havonta kapni fog, majd ehhez mérten számítják ki, hogy a munkával töltött évek alatt mennyi pénzt kell befizetnie járulékként. A másik számítási módszer (DC) viszont fordítva működik, a járulék összege van fixálva és az így befizetett összegből kalkulálnak egy havi járandóságot. Magyarországon és az említett többi országban is ez a rendszer működik.

Sokaknak pont ebből a rendszerből adódott most problémája, mivel az amerikai jelzálogpiaci válság hatásai miatt a részvényárfolyamok visszaestek, aminek következtében a szigetország lakosainak a nyugdíjas évekre spórolt megtakarításainak értéke akár 20 százalékkal is csökkenhetett múlt nyár óta. Így ha valaki abban a rendszerben fizette a járulékokat, ami a befizetett járulékok értéke alapján kalkulálja ki az időskori járandóságot, az jobban jár, ha még pár évig dolgozik.

Ez közel 350 ezer embert érint azok közül, akik az elkövetkezendő 12 hónapban mennének nyugdíjba. A részvények árfolyamának és a járadékok hozamának csökkenése sokaknak azt jelentette, hogy tavaly júniusban a 100 ezer font (33 millió forint) megtakarítása után 7 480 font (2,4 millió forint) nyugdíj járt volna neki, addig ez mostanra már csak 80 ezret (26,4 millió forint) ér, ami 6 ezer font (1,98 millió forint) nyugdíjat jelent.

Mindenki Ausztráliába menne nyugdíjba! Mi a titok?

Mi lesz veled, ha nyugdíjas leszel?