Még mindig élelmiszerre költjük a legtöbbet!

A hazai életszínvonal változásának egyik legjobb indikátora a háztartási kiadások alakulása. Ezek változását ugyanis több tényező is befolyásolja: kezdve a jövedelmek változásától, a megtakarítások, a hitelfelvételi kedv és lehetőségek, az árak, adók, és fogyasztási preferenciák alakulásán át, egészen a szociális támogatások változásáig. A területi eltérésekért pedig elsősorban a foglalkoztatottság szintjében tapasztalható regionális különbségek felelősek.

A KSH által készített reprezentatív háztartási költségvetési felvétel alapján 2006-ra, hat év alatt reálértéken 27 százalékkal növekedett az egy főre jutó kiadás. Ez forintban kifejezve, országos átlagban 670 ezer forintot jelent.

A kiadási szerkezetben is volt némi átrendeződés az évek alatt, ami az egyrészt az életszínvonal javulásával, másrészt egyes szolgáltatások árainak emelkedésével áll összefüggésben. Az összkiadáson belül jelentősen mérséklődött az élelmiszerek aránya, de csökkent a szeszesitalok, dohányáruk, ruházkodás és lakberendezés súlya is. Ezzel egyidejűleg emelkedett a lakásfenntartásra, háztartási energiára, közlekedésre, hírközlésre és kulturális tevékenységre fordított kiadási részarány.

Élelmiszerfogyasztás

A legtöbbet továbbra is élelmiszerekre költünk - 141 200 forintot fejenként - és ez mutatja a legnagyobb területi szórást is. Míg Közép-Magyarországon mindössze az egy főre jutó kiadások 19,7 százalékát fordítják, addig a dél-alföldi háztartások kiadásaik 26,4 százalékát az alapvető létfenntartást jelentő élelmiszerre és alkoholmentes italra költik. És akkor még csak a Maslow-i piramis aljánál járunk...

Húsból egy főre vetítve évente átlagosan 58 kiló, az Alföldön ennél jóval több, míg Észak-, illetve Közép-Magyarországon átlag alatt fogy. A zsíradék-fogyasztás valamelyest mérséklődött az elmúlt 6 évben, átlagosan 18,5 kiló jut egy főre, a legkevesebbet ebből is Közép-Magyarországon fogyasztanak. Zöldség-gyümölcs fogyasztást tekintve szintén a dél-alföldi háztartások tarolnak, ahol bőven meghaladja az átlagot az érték (104,5 kg).

Lakásfenntartás

Az élelmiszerek után ez a legmagasabb kiadási tétel, egy főre vetítve 133 ezer forintot költöttünk erre 2006-ban. Kiemelkedő tétel ezen belül a háztartási energiafogyasztás, ami átlagosan 79 ezer forintot tesz ki. Az egyes régiók között tapasztalható jelentős különbségek elsősorban a lakásmérettel, azok korszerűségével, komfortfokozatával áll összefüggésben. Míg Közép-Magyarországon átlagosan 77 ezer forintot költöttek energián kívül lakásfenntartásra, addig az Alföldön 40-44 ezer forint jutott fejenként erre a tételre. Az energiaköltésen belül a legtöbbet villamos energiára (30-36 ezer forint), majd vezetékes gázra (21-30 ezer forint), végül központi fűtésre, távhőre fordítottak. Utóbbiban jelentős eltérés tapasztalható régiónként, nyílván ahol a legtöbb a lakótelepi lakás, ott a legmagasabb ez a díjtétel, ami hazánkban Közép-Magyarországra jellemző.

Közlekedés, kultúra, hírközlés és egyéb tételek

Az alapvető szükségleteken túllépve a közlekedés is jelentős kiadási tétel a háztartások körében. Két éve átlagosan 91 ezer forintot költöttünk erre, melynek közel harmadát a gépjárművásárlások tették ki. Ez a fellendülés elsősorban a kedvező hiteleknek köszönhető. Jelentősen növekedett a kulturális célú kiadások aránya, ami átlagosan 56 ezer forintot tett ki, ugyanakkor itt is jelentős az eltérés (Közép-Magyarországon 78 ezer forint, Észak-Magyarország, Észak-Alföld 40 ezer forint alatt).