Nyugdíjasok? Azok a fekete kendős szappanoperákat nézegető özvegyasszonyok

A születéskor várható élettartam a férfiaknál 69 év, míg a nőknél 77 év, ami 6,6, illetve 4,5 évvel marad el az európai uniós átlagtól. Dinamikusan növekszik a 80 évesnél idősebbek korcsoportja, miközben a 90 év felettiek számát 35 ezerre, a 100 évnél idősebbeket 1100 fő körülire becsülik. A 65 év felettiek 38 %-a férfi, 62 %-a nő.

Az államtitkár szerint a várható élettartam emelkedése egyszerre siker és kihívás, ugyanakkor a magyar társadalom nincs igazán felkészülve az ezzel járó társadalmi és gazdasági folyamatok következményeire.

A magyar társadalomban - ahogy Európa más országaiban is - egyre nő az idősek aránya, valamint az életminőségük is fokozatosan javul, ami indokolttá tette az Idősügyi Nemzeti Stratégia főbb célkitűzéseinek megalkotását. Az államtitkár szerint már nemcsak pénzkérdés, hanem szemléleti kérdés is az idősügy. A 2034-ig szóló stratégiát hároméves ciklusokra bontották, így az akcióterveket a négyéves kormányzati időszakokon át is tudják folytatni.

Korózs elmondta, hogy a 65 évesnél idősebbek társadalmi, foglakoztatási lehetőségei az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak, a stratégia rögzíti, hogy az időskorúak olyan heterogén csoportot alkotnak, amelyet erőforrásként kell kezelni.

A stratégia célja nem csak az, hogy az idős emberek egészségben eltöltött éveik számát növeljék, hanem az is, hogy a munkaerőpiacon tudjanak maradni, és aktívan részt tudjanak venni a társadalmi, kulturális és civil életben. Magyarországon ma az inaktivitás az egyik legnagyobb probléma, ha valaki egyszer kilépett a munkaerőpiacról, nehezen tud újra munkába állni.