Te sem beszélsz a piszkos anyagiakról a barátaiddal? Pedig kellene!

Bizonyára sokan nőttek fel úgy, hogy csak homályos elképzelésük volt arról, mennyit keresnek a szüleik, és hogyan osztják be a keresetüket. A legtöbb családra is az jellemző, hogy ha szóba is kerül a fizetés, konkrét összegekről sosem esik szó, sem arról, hogy mennyi tartozásuk van. Így nem csoda, hogy barátok, ismerősök között végképp el szokták kerülni a kényes témát. Ez a beidegződés azonban alapvetően káros a kapcsolatinkra, és elszalasztott lehetőség is, amivel a közösségek segíthetnék egymás előmenetelét, de mégsem teszik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Krízishelyzetben a magyar nők: többszörösen lesújtó jelentést közöltek

Újabb európai rangsor, amelynek a végén kullog Magyarország: most a nemek közti egyenlőséget pontozták hat szempont szerint. Bár a térképen látható, hogy egész Kelet-Európa eléggé rosszul teljesített, a régióból (és a vizsgált országok között is) csak hazánk és Görögország kapott 52-nél alacsonyabb pontszámot a lehetséges 100-ból. Viszonyításképpen: a listavezető Svédországban 83,6 lett a végső értékelés.

Baráti társaságokban a tabuk másként működnek, mert általában egy olyan közegben, amelynek tagjai élvezik a bizalmunkat, fesztelenebbül tudunk viselkedni. Így sokkal előbb megnyílunk olyan kérdésekkel kapcsolatban baráti körben, mint a párkapcsolati vagy családi problémák, egészségügyi témák, szexualitás, stb. Nem ilyen téma azonban a pénz, amelyet még baráti körben is a legtöbben diszkréten kezelnek, miközben egy támogató közösség, és az információ ugyanúgy hasznukra lehetne, mint a többi téma esetén.

Hogyha értesülünk egy jó leárazásról, általában barátainknak, családunknak szólunk róla először. A lakhatás jelenlegi nehézségeit, emelkedő albérletárakat, ingatlanárakat is baráti körben szokták megvitatni az emberek, ahogy a hitelfelvétel lehetőségeit is. Ha tanácsot kérünk, akár befektetésekkel kapcsolatban, sokszor fordulunk inkább ismerőshöz, akiben megbízunk. Még abban is többnyire az ismerőseink tanácsaira hagyatkozunk, mennyi pénzt illik adni egy lakodalomban.

Pedig abszolút felszabadító lehet, hogyha valaki megtöri a jeget, és ha legközelebb a karácsonyi ajándékokról, hitelfelvételről vagy munkahelyváltásról lesz szó, és javasolja: "Mi lenne ha konkrét összegekről is beszélnénk?" Egy olyan társaságban, ahol a tagok valóban élvezik egymás bizalmát, ezt a gátlás nem nehéz leépíteni. Természetesen, ha nincs meg a bizalom, akkor már más a helyzet.

Viszont ha egy társaság meg tudja tenni, hogy akár a saját fizetéséről nyíltan beszél a barátaival, az rengeteg előnnyel járhat mindenki számára. 

Az őszinteség hatalom

Több szempontból is kellemetlen lehet, hogyha megtudják ismerőseink mennyit keresünk. Egyrészt mivel a kereset társadalmi státuszt is jelöl, nem szeretünk ezzel falakat húzni magunk körül az ismeretségi körünkben. Azonban ha jobban belegondolunk, azok a barátok, akik valóban közel állnak egymáshoz, nagyságrendileg úgyis tisztában van vele, ki az, aki többet keres, és ki, az aki hóvégén már elutasítja a mozi-, vacsora-, koncertmeghívásokat, mert nem engedheti meg. 

Tehát ebből a szempontból nem fognak a társaságban senkire más szemmel nézni, mert az anyagi helyzetét úgysem tudja senki abszolút eltitkolni a hozzá legközelebb állók elől. Viszont ha erről nem nyíltan beszélünk barátainkkal, akkor a kommunikáció pl. egy vacsorameghívással kapcsolatban sem lesz nyílt. Lehet hivatkozni más programra, pedig nem ez a valóság. Így ha sejtjük is, hogy a pénz áll a háttérben, nem tudhatjuk, hogy spórolás, szigorúbb büdzsé, vagy az áll a háttérben, hogy azt a pár ezer forintot az alapvető szükségletekre kell fordítani.

Az, hogy nem beszélnek nyíltan ezekről, abban is meggátolja a legtöbb embert, hogy anyagi segítségért forduljon a barátaihoz, vagy csak akkor tegye ezt meg, amikor már nagy a gond. Mert kölcsönkérni alapvetően kellemetlen, hát még akkor, ha valakiről nem feltételezték addig, hogy anyagi gondjai vannak.

A tudás hatalom

Arról, hogy bizonyos pozíciókban, tapasztalattal mennyi az elvárható fizetés, viszonylag kevés információja van egy magyar munkavállalónak. Még ma is a legtöbb álláshirdetés "versenyképes fizetést" ígér, és még egy tól-ig határt sem adnak meg. Azonban sokszor elvárás a jelentkezőtől, hogy adja meg a nettó fizetési igényét az önéletrajzzal. 

Ehhez jó támpontot tud adni az, hogyha legalább a barátainktól pontos információhoz juthatunk arról, milyen munkával mennyit keresnek. Ha pedig ők is nyíltan beszélnek erről más társaságokban másokkal, akár a családjukkal, akkor még nagyobbá nő az az információbázis, amelyre támaszkodhatunk egy állás megpályázásakor. 

{{EMBED:infogram_81ae799d-4be6-4b48-b083-890058860e15}}

Egy korábbi szavazásunk eredményeiből is az látszik, hogy a Pénzcentrum olvasói is a transzparenciát támogatnák - a cégek részéről -, 86 százalékuk úgy gondolja, legyen átlátható, honnan-hova lehet eljutni. Az olvasók 56 százaléka azt is szeretné tudni, hogy kollégáik mennyit keresnek a munkahelyükön, és csak 36 százalék ítéli úgy, hogy ez feszültséghez vezethet.

{{EMBED:infogram_13385b80-6472-44b3-b6e2-625ef71bffcf}}

- mondta el akkor Tóth Tamara, a Monster Magyarország Kft. operatív vezetője a Pénzcentrumnak. Azonban amíg ezt a transzparenciát nem vállalja minden cég, máshonnan kell információt gyűjteniük a munkavállalóknak. Kár lenne lemondanunk a legmegbízhatóbb forrásokról, pusztán tabuk, rossz beidegződések, gátlások miatt.

Az egyenlőség hatalom

Sokan azért ódzkodnak konkrét összegekről beszélni, nehogy mások rosszul érezzék magukat a baráti társaságban, mert hasonló munkával, pozícióban és tapasztalattal kevesebbet keresnek, vagy éppen jóval többet. 

Miközben ezzel akár még a kereseti gender gap - a férfiak és nők közötti eltérő bérezés - is csökkenthető lenne. Hiszen ha pontosan tudjuk, hogy férfi ismerősünk mennyit keres egy adott pozícióban, nőként sem fogjuk alább adni, illetve ha férfiak tisztában lennének vele, hogy számszerűen mekkora különbségek vannak, akár a baráti társaságon belül férfiak és nők fizetésében, érzékenyebben kezelnék ezt a témát.