Számtalan magyar gyermek van óriási veszélyben: szörnyű arcát mutatja a hazai rögvalóság

A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben felnövő gyermekek nehezen boldogulnak az iskolában, nehezen élvezik a jó egészségi állapotot, és életük későbbi szakaszában nem tudják teljes mértékben kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket. Nagyobb a kockázata annak is, hogy felnőttként munkanélkülivé, szegénnyé és társadalmilag kirekesztetté válnak. Az Eurostat adatai szerint 2021-ben az EU-ban a (18 év alatti) gyermekek 24,4%-át fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, míg a felnőttek (18 éves és idősebb) 21,1%-át.

Az EU tagállamai közül 2021-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának kitett gyermekek aránya Romániában (41,5%), Spanyolországban (33,4%) és Bulgáriában (33,0%) a legmagasabb. A legalacsonyabb arányt Szlovéniában (11,0%), Finnországban (13,2%) és Csehországban (13,3%) jelentették.

Magyarországon a 18 év alattiak 23,2%-a volt kitéve szegénységnek, vagy a kirekesztés kockázatának, ezzel szemben a felnőtt lakosságban ez az arány 18,6%-os volt az Eurostat szerint.

A 27 uniós tagállam közül 18-ban a gyermekeket nagyobb mértékben fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, mint a felnőtteket. A két korcsoport közötti legnagyobb különbséget Luxemburgban (10,5 százalékpont; százalékpont), Romániában (8,7 százalékpont), Spanyolországban és Ausztriában (egyaránt 6,8 százalékpont) regisztrálták.

Ezzel szemben 9 tagállamban (Lettországban, Észtországban, Dániában, Horvátországban, Szlovéniában, Litvániában, Hollandiában, Finnországban és Lengyelországban) a felnőtteknél magasabb volt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázata, mint a gyermekeknél. A két korcsoport közötti legnagyobb különbség e 9 ország közül Lettországban (7,4 százalékpont), Észtországban (6,0 százalékpont) és Dániában (4,0 százalékpont) volt megfigyelhető.