Ilyen nincs: itt a 3 ezer forint értékű pénzérme, hamarosan be is vezetik Magyarországon

A Magyar Nemzeti Levéltárnak – amely 2012-ben a Magyar Országos Levéltár és a megyei levéltárak integrációjával alakult meg –, mint az országos jelentőségű (állami) iratok őrzőhelyének története egészen a középkorig vezethető vissza. A királyi archívum a mohácsi csatavesztést (1526) követő zűrzavaros évtizedekben megsemmisült, a XVII. században az országos jelentőségű iratokat a nádorok őrizték családi irataikkal együtt.

Az önálló levéltárat az 1723. évi XLV. törvénycikk hozta létre: az országgyűlés úgy határozott, hogy az ország okiratait, illetve a magánszemélyeknél lévő országos jellegű iratokat gyűjtsék össze és azokat az ország levéltárában (Archivum Regni) kötelezően helyezzék el. Az intézmény 1756-ban kezdte meg működését, majd több más hivatali irattár összevonásával 1874-ben újjászervezték, azóta működött nyilvános gyűjteményként.

A kezdetektől szorgalmazták egy önálló levéltári épület felépítését, végül többszöri kísérlet után 1913-ban kezdődött el az építkezés, és – az I. világháború és az azt követő nehéz gazdasági viszonyok okozta nehézségek ellenére – 1923-tól itt folytatta működését a levéltár. Ez a székház volt az első hazánkban, amelyet ténylegesen és eredetileg is levéltári célra építettek.

Az országos hatáskörű levéltár működését megalapozó törvénycikk kihirdetésének 300. évfordulója alkalmából az MNB 15 000 forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 3 000 forintos címletű színesfém változatát bocsátja ki.

Az emlékérme előlapján az országláda – Dudits Andor festőművésznek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található egyik falfestménye alapján készült – ábrázolása látható, alatta az „ORSZÁGLÁDA” felirat olvasható, utalva az intézmény megalapítása előtti időkre, amikor az ország főbb dokumentumai még elfértek egy ládában tárolva. Az előlap szélén köriratban, fent a „MAGYARORSZÁG” felirat, lent a „15000” illetve a „3000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, bal oldalon a „BP.” verdejel, jobb oldalon a „2023” verési évszám olvasható.

Az emlékérme hátlapján a Magyar Nemzeti Levéltár 1874–2012 közötti jogelődje, az Országos Levéltár 1923-ban használatba vett, központi épületének mai homlokzati ábrázolása látható, háttérben – eltérő felfényezéssel elkülönítve – az épület egykor szerves részét képező toronnyal, amely a második világháború során olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani. A hátlap szélén a bal oldalon, köriratban „MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR”, lent középen az „1923” évszám, alatta az „ORSZÁGOS LEVÉLTÁR” felirat olvasható, a jobb oldalon Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye látható.

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 mm, széle finomrecés, a recéken a kétszer ismétlődő, az általános országos levéltár létesítését elrendelő törvényre utaló, latin nyelvű „UNIVERSALE ARCHIVUM REGNI INSTITUATUR - 1723:XLV. -” szélfelirattal, amelynek jelentése: Általános országos levéltár állíttassék fel.

A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925‰ finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 7 ezer darab, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 7 ezer darab készíthető.