Minden megtakarításod mehet a levesbe, ha erre nem figyelsz: itt az ideje tenni valamit Magyarországon

Csak kriptopénzből több száz milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek a magyarok, emellett egyre nagyobb értéket képviselnek egyéb digitális eszközök, például üzleti és magán közösségimédia-profilok, felhőben tárolt dokumentumok, tokenek, és maguk a digitális adatok is. Kérdéses, hogy az ilyen, sajátos tulajdonságokkal rendelkező, nem egyértelműen kézzelfogható vagyonelemekhez megfelelő szabályozás híján hogyan férnek hozzá az örökösök. Amíg nem születik határokon átnyúló szabályozás arról, hogy kié a digitális adatok tulajdona, vagyonjogi szempontból hogyan minősül, és örökölhető-e, addig sok múlik a jogosulton, hogy megfelelően elrendezi-e még életében digitális vagyona sorsát. A technológiai óriáscégek saját szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz, és ezt csak bíróságon lehet vitatni – derült ki a 34. Közép-Európai Közjegyzői Kollokviumon.

Az eseményen kierült, bonyolult és részletesen egyelőre nem szabályozott a digitális javak öröklése, pedig a digitalizáció robbanásszerű fejlődése miatt fontossá vált ez a kérdés. A hagyatéki eljárásokban idehaza is egyre gyakrabban kerülnek elő kriptopénzek, közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Mivel ezeknek vagyoni értékük van, pénzt termelnek, lényeges, hogy mi lesz a sorsuk, amikor jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal.

A tét egyre nagyobb. Magyarországon csak kriptoeszközökben mintegy háromszáz milliárd forintnyi vagyont tartottak 2021-ben. Egy idei jelentés szerint pedig világszerte több mint négyszázmillió ember tart kriptoeszközöket, összesen mintegy ezerkétszáz milliárd dollár értékben. Tavaly csak az Egyesült Királyságban több mint kétszázmillió fontnyi kriptopénzt koboztak el pénzmosás gyanújával a hatóságok.

Ha a jog nem vesz tudomást ezekről a digitális eszközökről, akkor például az elkobzott kriptopénzek sem lesznek hasznosak a társadalomnak, mert nem tudja az állam értékesíteni, és ellenértékét társadalom javára fordítani

– mondta Menyhárd Attila, az ELTE egyetemi tanára.

Nemcsak a kriptopénzek jelentenek értéket a digitális eszközök között. NFT-k, közösségimédia- és videójáték-profilok, felhőben tárolt anyagok – például egy regény, egy tudományos dolgozat –, vagy akár milliókat érő, mesterséges intelligencia segítségével alkotott képek is bírhatnak komoly anyagi értékkel. Emellett pedig számos személyes, családi emlék – egy nyaraláson vagy egy esküvőn készült képsorozat – is elveszhet, amennyiben a jogosult halála után az örökösök nem férnek hozzá a profilhoz.

„Egyre nagyobb digitális lábnyomot hagyunk magunk után, emiatt több kérdésre is választ kell adnia a jognak. El kell dönteni, hogy kinek lesz joga ezek felett rendelkezni a halálunk után, és milyen hozzáférése lesz. Arra is ki kell térni a szabályozásban, hogy egyáltalán korlátozható-e a hozzáférés vagy meg lehet-e semmisíteni egy digitális vagyonelemet” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Úgy látszik, nem lehet megkerülni a digitális javak tulajdonlásának és öröklésének átfogó jogi szabályozását, hiszen a digitalizáció kirobbanó fejlődése napjainkra fontos és értékes gazdasági tényezővé tette az adatokat. A közgazdaságtan egy ideje már egyértelműen vagyontárgyként számol a digitális javakkal és magukkal a digitális adatokkal is. Ezért előbb-utóbb a jognak is szabályoznia kell a kérdést

– mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, a MOKK Adatkutató Alintézetének vezetője.

Érdemes időben elrendezni digitális vagyonunk sorsát

Átfogó és részletes jogi szabályozás híján egyelőre elsősorban a digitális eszközök jogosultjára hárul a szerep, hogy még életében elrendezze ezek sorsát. Ebben komoly szerep hárul a szerződésekre és a végrendeletekre. Aki mindezt elmulasztja, könnyen lehet, hogy örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális vagyonához.

Részletes tervezést igényelhet például, hogy hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat. A digitális vagyon ugyanakkor messze nem csak kriptopénzből vagy tokenekből áll.

Világszerte keresik a megoldást

Nem csak Magyarországon vizsgálják, hogyan lehet szabályozni a digitális eszközök öröklését. Németországban például egyelőre elsősorban a digitális adatokhoz kapcsolódó szerződések – például egy felhasználó és a közösségi médiafelületet működtető techcég közötti ÁSZF – felől vizsgálják ezt a kérdést. Már van olyan szövetségi legfelsőbb bírósági ítélet, amely kimondta:

az örökösök beléphetnek az elhunyt és a globális technológiai vállalat közötti szerződésbe, vonatkoznak rájuk az abban szereplő jogok és kötelezettségek.

Franciaországban viszont elsősorban a személyes adatokhoz köthető jognak tekintik a digitális eszközöket, amely jog az ember halálával megszűnik, azaz bizonyos kivételektől eltekintve nem örökölhető. Az Egyesült Királyságban pedig azt tervezik, hogy a kriptoeszközöket egy önálló vagyoni kategóriának ismerik el, ez azonban a többi digitális eszköz esetében nem jelent megoldást az öröklésre.