Vallott az Erste: súlyos különadót fizettek Magyarországon, ilyen máshol nincs Európában

Az Erse Csoport 5,9 milliárd eurós (+6.6%) működési eredményt ért el 2024-ben, az ügyfélüzletágak erőteljes növekedésének köszönhetően. Az ügyfélhitelek állománya jelentősen, 218,1 milliárd euróra (+4,9%) emelkedett, a növekedési dinamika valamivel erősebb volt Közép- és Kelet-Európában. Az első félévi némileg gyengébb kereslet után a negyedik negyedévben nőtt a hitelezési étvágy. A betétek állománya is 241,7 milliárd euróra nőtt (+3,8%) - közölte a bank.

Az NPL-ráta a várakozásoknak megfelelően 2,3%-ról 2,6%-ra emelkedett. Ennek oka elsősorban a makrogazdasági fellendülés hiánya volt Ausztriában, mivel a közép-kelet-európai országok eszközminősége továbbra is nagyon jó szinten maradt. Az adókulcs éves szinten mintegy 3 százalékponttal 21,1%-ra emelkedett. A csoport összességében 3,1 milliárd euró (+4,3%) nettó nyereséget ért el. A 2024-es év végi alapvető alaptőkeráta (CET1) 15,1%-os mutatója már tartalmaz egy osztalékjavaslatot a 2024-es pénzügyi évre és egy lehetséges részvény-visszavásárlási programot.

Eredményeink azt mutatják, hogy aktívak vagyunk Európa növekedési régiójában, hiszen nyereségünk kétharmada közép-kelet-európai bankjainktól származik. A jólétre való törekvés az elmúlt húsz év erős konvergenciája ellenére itt töretlen maradt. Ebben a régióban rejlik a jövőbeli potenciál is. A végbemenő jelentős geopolitikai változásokra tekintettel Európának összébb kell nőnie egymásssal

- mondta Peter Bosek, az Erste Csoport elnök-vezérigazgatója.

Az elmúlt évben is folytattuk az erőteljes növekedést az ügyfélüzletágainkban, és jó eredményt értünk el. Köszönhetően prudens és diverzifikált hitelezésünknek, a kockázati költségeket kordában tartjuk, tőkehelyzetünk pedig továbbra is erős. A kamatcsökkentések mind a háztartások, mind a vállalatok beruházásait élénkítik. Ezt a tendenciát tükrözi hitelezési volumenünk növekedése is az év második felében

- fogalmazott Stefan Dörfler, a csoport pénzügyi vezérigazgató-helyettese.

A nettó kamatbevétel 4,2 százalékkal nőtt

A nettó kamatbevétel 7528 millió euróra nőtt (+4,2 százalék; 7228 millió euróról), Ausztria kivételével minden elsődleges piacon, a növekvő hitelállomány és az ügyfélbetétek alacsonyabb kamatkiadásai miatt. A nettó díj- és jutalékbevétel 2938 millió euróra emelkedett (+11,3 százalék; 2640 millió euróról).

A jelentés szerint minden elsődleges piacon növekedés volt tapasztalható, különösen a vagyonkezelés területén és a pénzforgalmi szolgáltatásoknál. A nettó kereskedési eredmény 519 millió euróra nőtt (754 millió euróról); a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredménye -82 millió euróra javult (-306 millió euróról). E két tétel alakulása elsősorban átértékelési hatásoknak tulajdonítható. A működési bevétel 11 178 millió euróra emelkedett (+5,9 százalék; 10 552 millió euróról).

A költség/bevétel ráta 47,2 százalékra javult

Az általános igazgatási költségek 5279 millió euróra nőttek (+5,2 százalék; 5020 millió euróról). A személyi jellegű ráfordítások 3202 millió euróra emelkedtek (+7,1 százalék; 2991 millió euróról), elsősorban a fizetésemelések miatt. Az egyéb adminisztratív költségek 1529 millió euróra nőttek (+4,1 százalék; 1468 millió euróról), ami főként a 622 millió euróra (549 millió euróról) emelkedő IT költségeknek tudható be. Az egyéb adminisztratív költségekhez tartozó betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások 72 millió euróra csökkentek (114 millió euróról), leginkább Ausztriában.

Az amortizációs és értékcsökkenési leírás 547 millió euróra csökkent (-2,2 százalék; 560 millió euróról). A működési eredmény jelentős növekedése 5900 millió euróra (+6,6%; 5 532 millió euró) egyenlő arányban volt tulajdonítható a nettó kamatbevétel és a nettó díj- és jutalékbevétel növekedésének. A költség/bevétel ráta 47,2 százalékra javult (47,6 százalékról).

Az NPL ráta enyhén romlott 2,6 százalékra

A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés („kockázati költség”) -397 millió eurót, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 18 bázispontot tett ki (az előző évi 128 millió euró és 6 bázispont volt).

A hitelekkel szemben elsősorban Ausztriában volt nettó céltartalékképzés. Pozitív hozzájárulást jelentettek a már leírt hitelek helyreállásából származó bevételek, elsősorban szintén Ausztriában. A bruttó ügyfélhitelekhez viszonyított NPL-ráta enyhén, 2,6 százalékra emelkedett (2,3 százalékról). Az NPL-fedezettségi mutató (biztosítékok nélkül) 72,5 százalékra csökkent (85,1 százalékról).

Erős működési eredmény a megnövekedett nettó nyereség alapja

Az egyéb működési eredmény -414 millió eurót tett ki (-468 millió euró után). Ez magában foglal egy 102 millió eurós céltartalékot, amelyet az osztrák áfatörvény szerinti bankközi mentességre képeztek. A szanálási alapokba fizetendő hozzájárulás jelentősen, 28 millió euróra csökkent (113 millió euróról), miután az euróövezetben nem szedtek be rendszeres éves hozzájárulást 2024-ben.

Bankokat terhelő különadókat jelenleg négy fő piacon kell fizetni - közölték. A 245 millió eurós (183 millió euró előző évi után) összeg az egyéb működési eredményben jelenik meg. Ebből 168 millió euró (előző évben 137 millió euró) kapcsolódott Magyarországhoz. Ausztriában 40 millió euró (46 millió euró), Romániában (újonnan bevezetve 2024-ben) 37 millió euró volt a bankadó. A 103 millió eurós szlovákiai bankadó a jövedelemadók sorában szerepel.

Az eredményt terhelő adók 1053 millió eurót tettek ki (874 millió euró után). A kisebbségi részesedések utáni jövedelem 819 millió euróra csökkent (923 millió euróról) a takarékpénztárak alacsonyabb nyereségessége miatt. Az anyavállalat tulajdonosaira jutó nettó eredmény (nettó nyereség) 3125 millió euróra nőtt (2998 millió euróról) a működési eredmény javulásának köszönhetően.

Jelentős növekedés mind a hitel-, mind a betétállományban

A saját tőke – AT1 tőkeinstrumentumok nélkül – 28,1 milliárd euróra nőtt (26,1 milliárd euróról). A szabályozói levonások és a CRR-nek (Capital Requirements Regulation) megfelelő szűrés után az elsődleges tier 1-es alaptőke (CET1, végleges) 24,0 milliárd euróra nőtt (22,9 milliárd euróról), a (végleges) szavatoló tőke pedig 30,9 milliárd euróra (29,1 euróról). A teljes kockázati kitettség (a kockázattal súlyozott eszközök, ideértve a hitelezési, piaci, és működési kockázatokat – a CRR szerint végleges) 159,1 milliárd euróra nőttek (146,6 milliárd euróról). Az elsődleges tier 1-es alaptőkeráta (CET1) 15,1 százalék volt (15,7 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 19,5 százalékon állt (19,9 százalék után).

A mérlegfőösszeg 353,7 milliárd euróra nőtt (+4,9 százalék; 337,2 milliárd euróról). Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 25,1 milliárd euróra csökkentek (36,7 milliárd euróról), a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és előlegek állománya 27,0 milliárd euróra emelkedett (21,4 milliárd euróról), leginkább Csehországban. Év per év alapon az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 218,1 milliárd euróra nőtt (+4,9 százalék; 207,8 milliárd euróról). Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek állománya 21,3 milliárd euróra csökkent (22,9 milliárd euróról). Az ügyfélbetétek állománya – leginkább Csehországban és Romániában – bővült 241,7 milliárd euróra (+3,8 százalék; 232,8 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 90,2 százalékon állt (89,3 százalék után).

Ezt várják az idei évben

Az Erste Csoport célja 2025-re legalább 15 százalékos ROTE (Return On Tangible Equity) elérése. Ez az ambíció a következő fő feltételezésekre épül. Először is, hogy a makrogazdasági környezet, elsősorban a reál-GDP-növekedése, az Erste Csoport hét elsődleges piacán továbbra is robusztus marad, és mérsékelten javul 2024-hez képest. Ebből következően az Erste Csoport erőteljes, mintegy 5 százalékos hitelnövekedésre számít 2025-ben, amit a lakossági és vállalati üzletág növekedése is támogat.

Másodszor, a működési eredménnyel meghatározott működési teljesítmény nagyjából változatlan marad 2024-hez képest, mivel a nettó kamatbevétel az előrejelzések szerint éves szinten változatlan marad, a díj- és jutalékbevétel továbbra is körülbelül 5 százalékkal emelkedik, a nettó kereskedési eredmény hasonló bevételi hozzájárulást produkál, mint 2024-ben, a működési költségek pedig 5 százalék körüli növekedést mutatnak. Ebből következően a költség/bevétel arány várhatóan 50 százalék alatt lesz.

Harmadszor, hogy a kockázati költségek a 2024-es szinthez képest csak kis mértékben, az átlagos ügyfélhitelek 25 bázispontjára emelkednek, mivel az eszközminőségi környezet továbbra is kedvező Közép- és Kelet-Európában, míg Ausztriában csak mérsékelten romlik.

Az előre jelzett erős profitteljesítménynek megfelelően a CET1 ráta 2025-ben várhatóan növekedni fog, nagyobb tőkemegtérülést és/vagy M&A rugalmasságot biztosítva. A 2024-es korrigált nettó nyereség (AT1 osztalék levonása utáni nettó nyereség) lehetővé teszi az Erste Csoport számára, hogy a korrigált nettó eredmény 41,2 százalékának megfelelő rendszeres osztalékot, valamint – a hatósági jóváhagyás függvényében – egy harmadik, a korrigált nettó nyereség 23,7 százalékát kitevő részvényvisszavásárlás végrehajtását célozza meg.