Így csinálnak tízezer forintból egymilliót az élelmes magyarok: bárkinél beválik ez a befektetési trükk

Infláció, háború, amerikai vámok és a közelgő magyarországi választás – mind olyan tényezők, amelyek befolyásolják a pénzügyi piacokat és a megtakarítási lehetőségeket. Ebben a változó gazdasági környezetben különösen fontos, hogy tisztában legyünk a befektetési lehetőségekkel és azok kockázataival.

A CashCast első adásában Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank vezérigazgató-helyettese segített eligazodni a magyarok megtakarítási szokásai, a kamatkörnyezet és a legjobb befektetési termékek között. Szó esik arról is, hogyan lehet rendszeres, akár kisebb összegű megtakarításokkal hosszú távon jelentős tőkét felhalmozni.

Az említett körülményeket figyelembe véve elmondhatjuk: nincsenek könnyű helyzetben azok, akik szeretnék a pénzüket úgy elhelyezni, hogy az reálhozamot is tudjon nekik termelni. Természetesen ezen a területen is vannak dolgok, amikre ezért különösen érdemes odafigyelni.

"A befektetők gyakran a nominális hozamra figyelnek, pedig az infláció ezt jelentősen befolyásolja" – magyarázza Nyitrai Győző.

Például egy 6%-os hozamú kötvény esetében 100 forint befektetés után egy év múlva 106 forintot kapunk vissza. Ez azonban csak akkor jelent valódi nyereséget, ha az infláció nem emészti fel a hozamot. Ha az infláció 5%, akkor reálértéken mindössze 1%-os hozamunk marad. Sokan nem gondolkodnak reálhozamban, mert mindent nominálisan fizetünk, de egy befektetésnél kulcsfontosságú, hogy figyelembe vegyük az inflációs kilátásokat is.

A szakértő hangsúlyozta: ha az infláció várhatóan csökken, kisebb hozam is elég lehet, ha viszont tartósan magas marad, akkor érdemes magasabb hozamú befektetéseket keresni.

Több formában is növelhetjük a vagyonunkat – de nem árt különbséget tenni köztük

"Sokan összekeverik a megtakarítást és a befektetést" – mondja Nyitrai Győző. Az elemző kiemelte: a megtakarítás az egy el nem költött jövedelem, míg a befektetés már egy tudatos döntés: a pénzünket valamilyen eszközbe helyezzük, hogy az idővel többet érjen.

A magyarok hozzáállása ezen a téren eltérő. Vannak, akik apránként gyűjtögetnek, mások alkalmanként próbálnak ki befektetési lehetőségeket, és van egy tudatosabb réteg, amely diverzifikált portfólióban gondolkodik. Az utóbbi szemlélethez azonban hosszú út vezet, hiszen kockázatvállalási hajlandóság, hozamelvárások és inflációs kilátások mérlegelése is szükséges hozzá.

Ingatag lábakon áll a magyarok pénzügyi stabilitása

A szakember emlékeztetett: az OECD egyik felmérése rávilágít arra, mennyire sérülékeny a magyar lakosság pénzügyi helyzete. A kutatás azt vizsgálta, meddig tudná finanszírozni magát egy átlagos uniós állampolgár, ha elveszítené a munkáját.

Az eredmények szerint Magyarország az utolsó előtti helyen áll: három emberből kettő legfeljebb három hónapig bírná ki tartalékokból. Ezzel szemben az EU-átlag hat hónap, míg Hollandiában az embereknek átlagosan egy évnyi megtakarításuk van. A magyar háztartások kétharmadának tehát nincs tartós anyagi biztonsága, ami komoly kockázatot jelent egy gazdaságilag bizonytalan időszakban.

Siralmas helyzetben van a pénzügyi tudatosságunk is

"A pénzügyi tudatosság fejlesztése már gyermekkorban kezdődhetne, de ma hiányzik az a rendszeresség, amely korábban természetes volt" – mutat rá Nyitrai Győző. Például az iskolabélyeg egykor megtanította a diákokat a rendszeres megtakarításra, de ez mára eltűnt, és a családok pénzügyi nevelése is esetleges.

Az oktatási rendszerben ugyan van pénzügyi alapismeret, de ez minimális: a diákok nem tanulják meg, hogyan nyissanak bankszámlát, milyen befektetési lehetőségeik vannak, vagy hogyan kezeljék tudatosan a pénzügyeiket. A pénzügyi intézményeknek is szerepük lehet ebben, de a szemléletformálás elsősorban a családokon és az oktatáson múlik.

Tényleg a gazdaság helyzetétől függ minden?

Bár a magyar gazdaság kihívásokkal küzd, a lakosság pénzügyi helyzete nem kizárólag a magas infláció és az alacsony reálbérek következménye. A brutális élelmiszerár-drágulás és a kedvezőtlen makrogazdasági adatok mellett legalább ennyire meghatározó tényező a pénzügyi tudatosság hiánya.

Az okos gazdálkodás kevesebb pénzből sem lehetetlen. A tudatos tervezés, a rendszeres megtakarítások és a megfelelő befektetési stratégiák hosszú távon jelentősen javíthatják az anyagi biztonságot. Ehhez azonban szemléletváltásra van szükség: a pénzügyi döntéseket nem csupán a pillanatnyi megélhetési szempontok alapján kell meghozni, hanem a jövőbeni stabilitás érdekében is.

Egy jól átgondolt megtakarítási szokás vagy egy megfelelő befektetés évekkel később komoly anyagi támaszt nyújthat – függetlenül attól, hogy a gazdasági környezet éppen kedvező vagy kedvezőtlen.