Brutális különbségek a magyar megtakarításoknál – a legtöbb háztartásnak szinte semmije sincs

Az Eurostat adatai szerint 2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116 százalékát tette ki, ami az uniós rangsor 13. helyére volt elegendő. Ez a viszonylag előkelő helyezés elsősorban a magyar lakosság alacsony eladósodottságának köszönhető. A pénzügyi eszközök szintjét tekintve Magyarország csak a 20. helyen szerepelt, ugyanakkor hazánkban volt a második legalacsonyabb a kötelezettségek GDP-arányos mértéke az EU-ban - írta a Portfolio.

Az Európai Központi Bank adatai alapján 2025 első negyedévének végén a magyar háztartások likvid megtakarításai 127,8 milliárd eurót tettek ki, ami 2,2 százalékos növekedést jelent az év elejéhez képest. Forintban kifejezve azonban 0,1 százalékos csökkenés mutatkozott, így az időszak végén 51 364 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkezett a lakosság. Az eltérő dinamikát a forint euróval szembeni mintegy 2,3 százalékos erősödése magyarázza az első negyedévben.

A magyar megtakarítási portfólió jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg az EKB által vizsgált országokban átlagosan a megtakarítások 56,3 százaléka bankbetétben, 8,2 százaléka kötvényekben, 7,5 százaléka részvényekben, 15,3 százaléka befektetési alapokban és 12,7 százaléka életbiztosítási tartalékokban található, addig a magyar háztartások portfóliójában a bankbetétek aránya mindössze 32 százalék. Ezzel szemben kiugróan magas, közel 29 százalék a kötvények – főként államkötvények – részesedése, és jelentős, 27 százalékos súlyt képviselnek a befektetési alapok is. A tőzsdei részvények és életbiztosítások egyaránt körülbelül 6 százalékos arányt képviselnek.

A megtakarítások eloszlása rendkívül egyenlőtlen Magyarországon. Az EKB adatai szerint 2025 első negyedévében a leggazdagabb tized a megtakarítások 69 százalékát birtokolta, ami a vizsgált országok között a harmadik legmagasabb koncentrációt jelenti. Csak Horvátországban és Litvániában volt ennél magasabb, mintegy 79 százalékos a legfelső vagyoni tized részesedése.

Ezzel párhuzamosan a társadalom alsó fele mindössze a megtakarítások 7,4 százalékával rendelkezett, ami szintén kirívóan alacsony arány – csak Horvátországban és Olaszországban volt ennél is kisebb. A középső rétegek (6-9. tized) részesedése 23,5 százalékra tehető. Mindez azt mutatja, hogy a magyar társadalom alsó 90 százaléka szokatlanul kis mértékben részesedik az országban meglévő megtakarításokból.

Az elmúlt bő tíz év trendjeit vizsgálva három időszak különíthető el a vagyonkoncentráció alakulásában. 2014-től 2017 végéig a felső tized részesedése növekedett, míg az alsóbb rétegeké csökkent. 2018-tól körülbelül 2022 közepéig a vagyoni egyenlőtlenségek mérséklődtek, az alsóbb rétegek megtakarításai gyorsabban nőttek, mint a leggazdagabbaké. 2022 végétől azonban ismét erősödő vagyonkoncentráció figyelhető meg – a felső tized részesedése 64 százalékról 69 százalékra emelkedett.

A teljes 2014-2025 közötti időszakot tekintve egyértelműen növekvő vagyonkoncentráció rajzolódik ki. A megtakarítások növekményének 72 százaléka a legfelső tizednél csapódott le, miközben a társadalom alsó fele, amely kezdetben 10 százalékos részesedéssel bírt, a növekmény mindössze 5,5 százalékát szerezte meg, így részesedése jelentősen csökkent. A középső rétegek kezdeti 25 százalékos részesedése is mérséklődött, miután a megtakarítás-növekmény 22,5 százalékát tudták csak megszerezni.