Vigyázz, mit posztolsz karácsonykor: a NAV résen van - Ilyen borítékot küldhetnek és abban nem pénz lesz

A nagyértékű ajándék értékhatára változatlanul 150 ezer forint, miközben a termékek és szolgáltatások ára rohamosan nőtt az utóbbi években. Amíg 5-10 éve ritkább volt, hogy valaki túllépte a 150 ezer forintos keretet egy-egy karácsonyi ajándékkal, ma már egy új laptop, mobil, kerékpár, e-roller, ékszer vagy óra könnyen átlépi a nagyértékű ajándék értékhatárát. Ez pedig ajándékozási illeték fizetési kötelezettséget vonhat maga után. Az ajándékozási illeték mértéke pedig nem csekély: ingóságok esetén 18 százalék. Ezért nem árt tudni, milyen esetben kell azt megfizetni.

A közösségi médiában karácsony táján megszaporodnak azok a posztok, amelyeken nagyértékű karácsonyi ajándékokat láthatunk: ha nyilvános a poszt ezeket bárki megtekintheti profilunkon. Az ilyen posztokat a rendőrség sem ajánlja, hiszen ez a tolvajok számára felhívás keringőre. Egy ideje pedig a NAV is rajta tartja a szemét a közösségi médián: nem egyszer buktatott le már adóelkerülőket egy-egy felelőtlen poszt. Az adóhatóság azonban nem bírságol azonnal, mindössze levélben felhívja a figyelmet az illetékfizetési kötelezettségre. Mindenesetre ennél is jobb, ha önként megfizetjük az illetéket, ha olyan eset áll fent, amiről a törvény így rendelkezik.

Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?

Amennyiben olyan ajándékot kaptunk karácsonyra, mely értékben meghaladhatja a 150 ezer forintot, illetéket kell utána fizetnünk, hacsak nem illetékmentes esetről van szó. Az illetékekről szóló törvény úgy szól: az ajándékozási illeték tárgya lehet ingatlan ajándékozása, ingó ajándékozása, (vagy vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás). A törvény szerint az ajándékozás "csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja".

Ingónak minősül minden nem ingatlantulajdon, és fizetőeszköz, értékpapír is, melyeknek az ajándékozása 150 ezer forint értékhatár felett akkor is illetékköteles, ha nem papírozzuk le az ajándékozást! Akár egy teljes Herendi porcelán étkészletről, elektromos bicikliről vagy egyszerűen egy vaskos lexikonba rejtett pénzes borítékról van szó, mind ingóságnak minősül. A 150 ezer forintot meghaladó ajándékok esetében tehát mindenképpen el kell számolnunk a NAV felé, ha nem áll fent az illetékmentesség esete.

Melyek az illetékmentes esetek?

A törvény által meghatározott mentességi kategóriák közül a leggyakrabban előforduló eset a családtagok közötti ajándékozás. Mentes ugyanis az illetékfizetési kötelezettség alól (többek között), ha az ajándékozó az ajándékozott egyensági rokona - nagyszülő, szülő, gyermek, unoka (örökbefogadáson alapuló rokonság esetén is) - vagy házastársa (illetve bejegyzett élettársa). Ezekben az esetekben nincs bejelentési kötelezettsége annak a NAV felé, aki az ajándékot kapja. Illetve a legutólsó változás szerint 2020 júniusától már a testvérek között is illetékmentes az ajándékozás.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ezek alapján a (nem bejegyzett) élettárstól, vőlegénytől, menyasszonytól, nagybácsiktól, nagynéniktől, távolabbi rokonoktól, vagy keresztszülőktől kapott ajándékok már nem esnek az illetékmentes kategóriába. A legtöbb esetre még így is van kiskapu: azoktól a családtagoktól kapott ajándékok esetén, amikor rendelkezünk élő közös egyenes ági rokonnal (nagybácsik, nagynénik, unkohugok, unokaöccsök esetében például), továbbajándékozással megoldható az illetékmentesség. Ha pedig, bár nem vagyunk házasok, de van közös gyermekünk, szintén tudunk két lépésben illetékmentesen ajándékozni. Viszont a nem házas élettársak, jegyesek vagy barátok, távolabbi rokonok számára nincs kibúvó.

Mi történik, ha nem fizetünk ajándékozási illetéket?

Amennyiben a NAV felfedezi, hogy elmulasztottuk befizetni az illetéket, először csak figyelmeztetést küld. Ha ilyen levelet kapnánk, akkor az abban megszabott határidőig érdemes befizetni az illetéket, ugyanis ha ezt nem tesszük meg, akár mulasztási bírságot is kiszabhatnak. Viszont az adóhatóság elsődlegesen célja nem a bírságolás, hanem az elmaradt illetékek beszedése.

"Valójában az illetékfizetés bejelentése kapcsán már 2016.01.01-től az adózás rendjéről szóló törvény garanciális szabályként rögzíti, hogy amennyiben a magánszemély adózó az ilyen bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül - határidő tűzésével - hívja fel e kötelezettsége teljesítésére. A határidőn belüli pótláskor nincs mulasztási bírság kiszabásának helye! A jogalkotó célja annak biztosítása volt, hogy a jellemzően adminisztrációs okokból, vagy tájékozatlanságból bekövetkezett tévedések szükségtelenül ne vonjanak maguk után mulasztási bírság kiszabását. (lásd: régi Art. 172/A.§ és új Art. 221.§ (1) a). 2018-tól a szabályt minden adózóra kiterjesztették (tehát a cégekre is), az alól az adóköteles tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés, a munkavállalók bejelentése, az online számla-adatszolgáltatás, a gépjármű-illeték bejelentése és az EKAER a kivétel" - tájékoztatta lapunkat korábban a téma kapcsán a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete.

Hogyan jelezzük a NAV felé a vagyonszerzést?

Ha meg akarjuk előzni, hogy a NAV felfedezze az illetékfizetés elmulasztását és felszólítson, önként is jelezhetjük a vagyonszerzés tényét a hatóság felé. Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 91. §-a azt írja, a "vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek - a 76. §-ban említett eset kivételével - közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni. A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának vagy - elektronikus ügyintézés keretében való bejelentés esetén (ha a vagyonszerzést rögzítő irat nem elektronikus irat) - az irat hiteles elektronikus másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni".

Tehát ha nem illetékmentes esetről van szó, akkor 150 ezer forintnál nagyobb értékű ingóság jellegű karácsonyi ajándékot kapónak ezt be kell jelenteni a fent említett módon az adóhatóság felé. A törvény szerint ugyanis az illeték mindig a vagyonosodó felet, azaz a megajándékozott személyt terhelik: az fizet, akit megajándékoznak.

Ha szükségét látjuk, ajándékozási szerződést is köthetünk. Ez gyakorlatilag ugyanúgy történik, mintha adásvételi szerződést kötnénk, csak anélkül, hogy vételárat határoznánk meg. A szerződésben a felek rögzítik az elajándékozásra szánt ingóság (vagy ingatlan) adatait és becsült értékét, illetve az ajándékozás feltételeit is – például, hogy milyen esetekben formálunk jogot az ajándék visszakövetelésére. Az ügyvéd által készített, közjegyzői hitelesítéssel ellátott ajándékozási szerződést aláírják és ezzel hivatalossá teszik az ajándékozást, a vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a megajándékozottra. Bizonyos esetekben így keletkezik az ajándékozási illeték fizetési kötelezettség is, így értesül róla az adóhatóság.

Mekkora az ajándékozási illeték összege?

Az ajándékozási illeték pontos összegét akkor tudhatjuk meg, ha jelentenünk az adóhivatal felé a vagyonszerzést, és a NAV levélben megküldi a tájékoztatást a befizetendő összegről. Az összeget mindig az ingó értéke és egyéb körülmények határozhatják meg, de a törvény meghatározza az irányadó százalékokat. Igaz, nem lenne muszáj előzetesen számolgatnunk, hiszen az adóhivatal küldi meg a pontos befizetendő összeget, mégsem árt tisztában lenni a körülbelüli összeggel.

Az általános szabály, hogy az ajándékozási illeték mértéke lakhatási célú ingatlanok esetében 9%, nem lakhatási célú ingatlanok esetén pedig 18%. A gépjármű ajándékozási illeték – autó és egyéb gépjármű esetében is – szintén 18%. Az ajándékozási illeték mértéke minden egyéb ingóság esetében ugyancsak 18%, amennyiben az ajándék becsült értéke meghaladja a 150 ezer forintot.

Mivel az ajándékozási illeték mértéke elég magas, így érdemes meggondolni, hogy ajándékozzunk-e például az anyósnak drága hűtőszekrényt, a menyünknek állóporszívót, a vőlegényünknek gamer széket, az unokaöcsénknek robogót, ha az ajándékozottnak gondot jelenthet az illetéket megfizetni. Egy váratlan levél a NAV-tól pedig szintén nem örömteli ajándék. Ha pedig mégis nagyértékben ajándékoznánk nem illetékmentes esetben, célszerű felhívni az ajándékozott figyelmét, hogy fizesse be az illetéket, hátha ez magától nem jutna eszébe.