Aggasztó adatok: hiába dolgoznak tovább a magyarok, mégis nőtt az elszegényedés kockázata

A 2022. évi népszámlálási adatok szerint a magyar foglalkoztatottak száma közel 776 ezer fővel emelkedett, miközben a népesség több mint 330 ezer fővel csökkent a korábbi cenzus adataihoz képest – olvasható az OTP Nyugdíjpénztár közleményében. Az eltelt évtizedben nem csak demográfiai változások történtek, a munkavállalóknak hosszabb ideig kell dolgozniuk, mielőtt jogosultak lesznek az öregségi nyugdíjra. Az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem pedig a 65 év felettieket mind-mind arra sarkallhatja, hogy maradjanak még a munkaerőpiacon.

A nyugdíjkorhatár-emelés hatása a KSH 2022-es adatsorában szembetűnő, a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott, míg ez az arány 2011-ben – figyelembevéve, hogy a korcsoport tagjainak száma alacsonyabb – 12,6 százalék volt. A 70 éves és idősebb munkavállalóknál is hasonló tendencia mutatkozott meg; emelkedett a foglalkoztatottak aránya az előző cenzus időszakához képest.

A nyugdíjaskorúak munkavállalói hajlandósága összefüggésben állhat azzal, hogy az elbírált nyugdíj összege nem minden esetben elegendő a kiadások fedezésére. Sokan nem tudnak vagy nem szeretnének családjukra támaszkodni és nem rendelkeznek elegendő megtakarítással, ezért kénytelenek folytatni a munkát. Tapasztalataink szerint mind a munkavállalók, mind a munkáltatók hajlamosak megfeledkezni arról, hogy az idő előrehaladtával kulcsfontosságúvá válik a pénzügyi tervezés. Ezért már egészen fiatalon tenni kellene azért, hogy méltósággal és biztonsággal éljék meg az időskort, ezzel is csökkentve az anyagi nehézségek kockázatát az idősebb korban

– mondta Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A KSH adatai szerint a 30 és 59 évesek között sokkal egyenlőbb és magasabb a foglalkoztatottak száma, átlagosan 83,2 százalék, a 2011. évi népszámlálás adataival összevetve.  Az elszegényedés kockázata és a kirekesztés azonban a foglalkoztatottakat is érintheti a Eurostat statisztikái alapján, tavaly Magyarországon kifejezetten magas (13,3 százalék) volt a fenyegetettség aránya az 50-64 évesek között az azt megelőző évhez képest (11,7 százalék).

Míg ezen értékek a 18-24 éves és 25-49 éves aktív munkavállalók körében 7 és 9,6 százalék volt. A teljes lakossághoz viszonyítva a felsorolt korcsoportoknál nagyobb az eltérés, a fiatalabbak körében alacsonyabb, míg 50-64 év között és afelett már 18-22,5 százalék volt a kitettség.