Megdöbbentő dolog derült ki a magyarok egyik kedvenc pénzfialtatójáról: megérte ezt csinálni?

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által szervezett legutóbbi Pénztárkonferencián körvonalazódni látszott, hogyan képzeli az állam az önkéntes nyugdíjpénztárak kétezer milliárd  forintot meghaladó (2 134 milliárd Ft) vagyonának átszivattyúzását az építőiparba és ingatlanpiacra. Az intézkedés csak egy évre, 2025-re szólna (egyelőre).

Az akció nyilván meghosszabbítható lenne, ha még maradna pénz a pénztárakban és arra a gazdaságösztönzés érdekében még 2026-ban is szükség lenne.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fontos részlet derült ki az új lakástámogatásról: ez is komoly drágulást hozhat a magyar ingatlanpiacon?

2025-ben lakáscélra is felhasználhatóak lesznek a nyugdíjpénztári megtakarítások. A változás pedig valószínűleg alaposan megmozgatja majd az ingatlanpiacot.

A pénztári számlán lévő összeg ingatlancélú kivétele szigorúan önkéntes lenne, minden  pénztártag saját maga dönthetne, nincs semmilyen kényszer. Csak éppen olyan mértékű adókedvezmény járna hozzá, ami a legtöbb pénztártagot akár az azonnali és teljes számlakisöprésre is ösztönözhetné. Ugyanis a nyugdíjpénztári számlán lévő összeget adómentesen lehet majd erre a célra kivenni, nem kell a kivett összegre szja-t fizetni, továbbá az államtól már megkapott, az éves befizetések 20%-ával egyező mértékű, évente legfeljebb 150 ezer Ft összegű szja-jóváírások és az azokra egyébként kivetendő 20%-os büntetőkamat összegét sem kell megfizetni az államnak.

A javaslattevők indoklása szerint a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjpénztári tagoknak úgyis csak az elenyésző töredéke kéri pénztári járadékként a számláján lévő összeg kifizetését, az elsöprő többség egyösszegű kifizetést akar (amit jellemzően gyorsan felélnek), így miért ne lehetne előrehozni ezt a kifizetést, ráadásul biztosan értelmes, hosszú távú befektetési (azaz ingatlanbefektetési) céllal.

A hivatalos javaslat előterjesztői szerint azonban így sem kell attól tartani, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári vagyon elolvadna, hiszen a kormányzati kalkuláció szerint legfeljebb 300 milliárd forint mozdulhat meg jövőre lakáscélokra a nyugdíjpénztári megtakarításokból, ami mintegy 30 ezer lakástranzakció finanszírozásában játszhat szerepet, vagyis e kivonást követően is megmaradna 1 800 milliárd forint körüli összegben az önkéntes pénztári számlákon lévő összeg. Az intézkedés keretrendszere persze lehetővé teheti a teljes önkéntes nyugdíjpénztári vagyon elillanását és az ingatlanpiacon történő lecsapódását. Számolni kell azzal a pszichológiai pozitív visszacsatolással is, amit a lehetőséggel élő tagok példája válthat ki a többi tagban (hólabda-effektus).

EZ IS ÉRDEKELHET

A 13 legfontosabb kérdés és válasz a nyugdíj megtakarítások lakáscélú felhasználásáról 2025-ben

2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat adómentesen lehet majd felhasználni lakhatási célra. Itt vannak a legfontosabb részletek!

A kérdés az, hogy összhangba hozhatók-e a rövidtávú gazdaságösztönző célok a hosszútávú megtakarítások növeléséhez fűződő társadalmi érdekkel, vagy a jelen oltárán könnyen feláldozható a jövő anyagi biztonsága. A választ csak jövő év végén adhatjuk meg, akkor derül ki, mennyi pénz mozgott át a pénztáraktól az ingatlanpiacra.

E tekintetben érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a magyar nyugdíjrendszer súlyosan fejnehéz, az állami nyugdíj teszi ki a nyugdíjaskori bevétel átlagosan 85 százalékát. Ennek két fő oka az, hogy a kötelező állami nyugdíjpillér mellett Magyarországon a szükségesnél jóval erőtlenebb az öngondoskodás pillére, de ennél is fájdalmasabb, hogy teljes mértékben hiányzik a munkáltatói nyugdíjpillér.

Ráadásul öt éve a cafeteria rendszer keretében a dolgozók nyugdíjcélú előtakarékossága ösztönzése érdekében biztosított minimális adóelőnyöket is elvonták a munkáltatóktól, így például az önkéntes nyugdíjpénztári tagság támogatása számukra ugyanannyiba kerül, mintha munkabért fizetnének az érintett dolgozónak - aki nyilván a béremelést választja, ha ilyen opciót nyújt neki a foglalkoztató. A munkáltatói érdekeltség könnyen javítható lenne, például úgy, ha a támogatás összege mentesülne a szociális hozzájárulási adó (13%) alól.