Több új rekord is született 2024-ben a pénztárszektorban: egyre tudatosabbak a magyarok

Az elmúlt év utolsó negyedében megállíthatatlanul nőtt tovább az öngondoskodási kedv Magyarországon, így töretlenül folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak tagjainak vagyongyarapodása. A pénztártagok összesített megtakarításainak értéke 2024 végére a két kasszatípusban együttesen már megközelítette az új rekordnak számító 2,3 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 308 milliárd forint, azaz közel 16 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám is tovább bővült, így 2,14 millió főt tesz ki, ami szintén új csúcsnak számít.

„A pénztári befizetések után a kasszatagoknak járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés lehetősége az év végén további lendületet adott az amúgy is erősödést mutató öngondoskodási kedvnek. Mindennek eredményeként az elmúlt év tekintetében számos rekordnak örülhetnek mind a nyugdíj-, mind pedig az egészségpénztári tagok” – emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.

Tovább nőtt a nyugdíjpénztárak taglétszáma

A harmadik negyedévi pozitív fordulatot követően az október-decemberi időszakban is tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma negyedéves összevetésben, így az év végén 1,05 millió főt számlált. További fontos eredmény, hogy a pénztártagok által teljesített befizetések az esztendő során minden egyes negyedévben rekordot döntöttek, az év egészében elért közel 100 milliárd forint megtakarítás pedig – 19 százalékkal növekedve – szintén új csúcsot jelent. A munkáltatói befizetések esetében is folytatódott a növekedés: ez a tétel 2023-hoz viszonyítva közel 11 százalékkal 48 milliárd forintra emelkedett, így az év egészét tekintve a foglalkoztatók teljesítették a befizetések 32 százalékát.

A nyugdíjpénztárak a negyedik negyedévben 3,61 százalék becsült hozamot értek el, ami az elmúlt esztendő legmagasabb értékét jelenti. Ami a teljes évi összesített teljesítményt illeti, a 2023-as 18 százalékot meghaladó átlagos többletet követően további több mint 12 százalék hozamot írtak jóvá a nyugdíjpénztári tagok számláin.

A pozitív hozamoknak és a növekvő befizetéseknek köszönhetően a pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon 2024 végére új csúcsra emelkedett, meghaladva a 2200 milliárd forintot, ami 15,6 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

„Az elmúlt évtized alatt megduplázódtak az egy esztendő alatt teljesített egyéni tagdíjbefizetések” – emelte ki Mohr Lajos. „A munkáltatói hozzájárulások esetében tavaly is folytatódott a 2019 óta tartó növekvő trend olyannyira, hogy a munkavállalók javára tett befizetések végül több mint egy évtizedes rekordot döntöttek.”

Már 1,1 millió tagja van az egészségpénztáraknak

Megállíthatatlannak tűnik az önkéntes egészségpénztárak tagságának kitartó növekedése: az év végén már közel 1,1 millióan élvezték ennek az öngondoskodási formának az előnyeit, vagyis 2023-hoz képest több mint 110 ezerrel bővült a tagi létszám.

Az egészségpénztári tagok összesített megtakarítása az időszak végére megközelítette a 94 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 15 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben 11 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóik javára, akik pedig ennek több mint duplájával, 23 százalékkal növelték befizetéseiket 2023-hoz képest.

„Beigazolódtak az ÖPOSZ korábbi várakozásai, így 2024 új rekorddal zárult mind az egészségpénztári taglétszám, mind pedig az öngondoskodásra szánt befizetések tekintetében. Utóbbi főként annak köszönhető, hogy az egyéni megtakarítások értéke 2019 óta a duplájára nőtt. Kedvezően hatott az is, hogy bár a foglalkoztatók szerepvállalása továbbra is messze elmarad az európai gyakorlattól, befizetéseik az elmúlt öt év alatt újra töretlenül bővülni tudtak” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.

A pénztártagok továbbra is aktívan élnek az egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások sokszínű felhasználási lehetőségeivel, de az egyes módok népszerűsége eltérően változott. A negyedik negyedévben a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 32,9 százalék), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 16,3 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra bő 8 százalékkal fordítottak kevesebbet, az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra történt kifizetések pedig gyakorlatilag stagnáltak.