-3 °C Budapest
Gondolkodás, ablak és laptop üzletemberrel a konyhában a kutatás, a távmunka és a vállalkozó számára. Ötlet, jövőkép és kétségek vezető dolgozóval otthoni irodában a weboldal, az internet és a technológia területén.

Így jutnak extra pénzhez az élelmes magyar nyugdíjasok 2025 őszén: rengetegen vágnak bele

2025. augusztus 14. 13:03

Folyamatosan emelkedik azoknak a jelenlegi nyugdíjkorhatár, vagyis a 65. életévüket betöltött, továbbra is dolgozó magyarok száma. A legfrissebb adatok szerint 2025. I. negyedévében már 147 ezernél is többen voltak. A KSH foglalkoztatási adatsorából kiolvasható, hogy mára minden nyolcadik 65-74 éves magyar még aktív a munkaerőpiacon, a 75 év felettieknek pedig közel 2 százaléka. A Pénzcentrum elemzésében azt vizsgáltuk, milyen ütemben nőtt az utóbbi években az idősek foglalkoztatása és mivel járhat ez a folyamat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint 2025. I. negyedévében meghaladta a 147 ezret a dolgozó 65 évesek száma, miközben öt évvel korábban, 2021. I. negyedévében még a 100 ezret sem érte el ez a szám. A 2025-ös évi adatok a legmagasabbak az elmúlt időszakból, ha 2024 egészét tekintjük az átlag közel 141 ezer volt. Ez 2021 óta erőteljes, csaknem 33 százalékos növekedést jelent, míg a 2021. I. negyedévét 2025. I. negyedévével összevetve 49,5 százalékos növekedés látszik. Mindeközben ha a teljes munkaképes korú (15-89 éves) lakosságot nézzük, akkor 2021-ről 2024-re csak alig több mint 2 százalékos növekedés volt, 2021. I. negyedévéről 2025. I. negyedévére pedig 3,6%.

A foglalkoztatási statisztikák általában csak 65 éves korig terjednek, azonban a KSH tájékoztatási adatbázisában a 89 éves korosztályig találhatók információk. A számadatok nagyságrendje miatt azonban a statisztikai hivatal felhívja a figyelmet: 2500-4999 főig az adatok csak fenntartással kezelhetők a magas mintavételi hiba miatt, 2500 fő alatt pedig figyelmen kívül hagyandók. Illetve a közölt abszolút számok kerekítése elektronikusan - egyedi korrekció nélkül - történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. Tehát amikor szűkebb, a 65-74 éves korosztály, vagy a 75-89 éves korosztály adatait vizsgáljuk, akadhatnak eltérések, ezért ezeket az adatokat ennek tudatában érdemes értékelni. Azt is érdemes figyelembe venni továbbá az adatok értelmezésekor, hogy a világjárvány is jelentősen befolyásolta a munkaerőpiaci részvételt, főként 2021-ben.

Az alábbi grafikonon látható, hogy más korosztályok viszonylatában is jelentősen bővült a 65 év felettiek foglalkoztatottsága arányaiban és számszerűen is. A 15-19 évesek foglalkoztatottsága ugyancsak nőtt, a 20-64 éves korosztályban csak kis elmozdulás látszik. A legszembetűnőbb növekedés arányaiban a 75 év feletti korosztályban mutatkozott.

Ha a nemek arányát is vizsgáljuk, az látható, hogy mind a nők, mind a férfiak esetében jelentős bővülés történt. Hiába is gondolnánk, hogy a 65 év feletti nők esetében nagyobb arányú bővülés történt az elmúlt években - hiszen ebben a csoportban van nagyobb munkaerő-tartalék -, az arányuk a férfiakhoz képest még mindig nem éri el a 45%-ot. A vizsgált időszakban a legmagasabb 2021. I. negyedévében volt, legalacsonyabb pedig 2023 tavaszán: kevesebb, mint 40%. 

A nők40 nyugdíjlehetőség nagyban hozzájárulhat, hogy a nemek aránya még nem fordult meg a nők javára. A magyar nők a statisztikák szerint tovább élnek, az egészségben eltöltött életéveik száma is magasabb, illetve átlagosan a nyugdíjuk is alacsonyabb, ennek ellenére a férfiak mégis aktívabbak a 65 év feletti korosztályban a munkaerőpiacon.

Kivezeti magát a nyugdíjkorhatár?

Az elöregedő társadalmakban, amilyen Magyarország is, folyamatosan téma a nyugdíjkorhatár emelés, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele. A magyar népesség medián életkora (44,5 év) alig különbözik már az EU-s átlagtól (44,7 év), viszont sokkal gyorsabb ütemben értük el ezt a szintet: 2014 óta 3,1 évvel emelkedett a medián életkor. Az átlagéletkor emelkedése önmagában még nem jelentene problémát, ha egészségesebben élnek tovább a lakosok és tovább maradnak aktívak is, csakhogy a számok alapján az eltartottsági ráta is egyre romlik. Így az OECD a 2023-as év végén közzétett elemzése - a Pension at a Glance 2023 - szerint az OECD-országokban muszáj emelni a nyugdíjazási korhatárokat, ha fenntarthatóvá akarják tenni a nyugdíjrendszereiket.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Sok országban már meg is hozták a döntést a nyugdíjkorhatár ütemes megemeléséről: az elmúlt években például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.

Ugyanakkor Magyarországon nem téma egyenlőre a nyugdíjkorhatár emelése. Hazánkban elviekben legutóbb 2022. január 1-jén zárult le egy nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek következtében a nyugdíjkorhatár 65 év lett. (Az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba, kivéve a nők40 lehetőség igénybe vevőit.) A kormány azóta elzárkózik az elől, hogy a témával érdemben foglalkozzon. Pedig előbb-utóbb muszáj lesz szembenézni az elöregedés okozta gazdasági és társadalmi krízissel.

Erősödnek azok a vélemények is, miszerint nem lesz szükség a nyugdíjkorhatár emelésére, hiszen a foglalkoztatottság így is egyre emelkedik 65 éves kor felett. A jelenlegi rendszerben valóban megérheti a munkavállalónak nyugdíjazást követően, nyugdíj mellett tovább dolgozni, ahogy a munkáltatóknak is kevesebb járulékot kell fizetni. Csakhogy erre még mindig keveseknek van lehetősége. Bár a munkaerőpiac folyamatosan próbál alkalmazkodni a munkavállalók igényeihez, még mindig nem elég rugalmas rengeteg munkáltató ahhoz, hogy vonzó lehetőséget kínáljon nyugdíjasoknak, diákoknak, vagy kisgyermekeseknek. Így nem fogja egykönnyen "kivezetni magát" a nyugdíjkorhatár.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. február 3. kedd
Balázs
6. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Agrárium 2026
Tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozásának
Retail Day 2026
A magyar (kis)kereskedelem jelene és jövője
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. február 2. 20:29