Friss adatok szerint a 2025-ben nyugdíjmegtakarítást indítók 89%-a nem használja ki teljes mértékben az állami támogatást.
Európában az alsó harmadban van Magyarország, ha a lakossági megtakarítások mértékét nézzük, ám még gyászosabb a kép, ha a nyugdíjcélú megtakarításokról van szó - többek között ezt közölte egy jegybanki vezető a Portfolio Öngondoskodás 2017 konferenciáján, melyről a Pénzcentrum is tudósít, nézzük a részleteket.
A lakossági megtakarítások szempontjából még nagyjából szintben vagyunk a Visegrádi Négyek hazánk nélkül számolt értékeivel (Csehország, Szlovákia és Lengyelország vannak így a csoportban), a nyugdíjcélú megtakarításaikkal viszont már ők is elhúztak mellettünk - mutatott be ezzel kapcsolatban adatokat Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója, aki a nem állami nyugdíjrendszerben is megtakarítókról beszélt a Portfolio mai konferenciáján Budapesten.
A jegybanki vezető elmondta, a nyugdíjbiztosítást kötők átlagéléletkora 45 év és évi 210 ezer forintot fizetnek be átlagosan, ám a leghangsúlyosabb ága a nem állami nyugdíjrendszernek az ÖNYP, amelynek nem túl rózsásak a kilátásai. Ennek oka, hogy nagyon alacsony a fiatal újbelépők száma, így a rendszer elnéptelenedhet.
A jegybank előrejelzése szerint, ha a jelenlegi belépési trendek folytatódnak, akkor 2030-ra már csak 880 ezren lesznek a rendszerben, ráadásul ezt követően nagy tömegek fognak rövid időn belül életkoruknak köszönhetően kikerülni a rendszerből. Van azonban pozitívabb MNB-s előrejelzés is, bár ez inkább célként írható le, 2030-ra ugyanis lehetséges elérni az 1,48 milliós taglétszámot is.
A jelenre visszatérve, jó hír, hogy egyre emelkedik az egyéni befizetések aránya a rendszerben, a jegybanki ügyvezető igazgató szerint nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek a rendszer elsorvadásától tartottak az ÖNYP-be fizethető munkáltatói hozzájárulás megadóztatásakor 2017 elején.
Az MNB-s vezető egy példán is szemléltette, hogy miért érdemes ÖNYP-taggá válni minél korábban. A kalkulációval kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a jegybanki vezető úgy számolt: megmarad az ÖNYP-s egyéni befizetésekre a 20 százalékos adójóváírás, ráadásul 2 százalékos reálhozamot is elérünk évente a pénzünkön. Mindezeket figyelembe véve, amennyiben 25 évesen kezdünk 7 600 forintot megtakarítani havonta, akkor 27 ezer forintot is meghaladó mértékben egészíthetjük ki ebből a nyugdíjunkat, mely a jelenlegi átlagnyugdíjhoz képest 24,25 százalékos emelkedés, tehát elmondhatjuk, hogy hozzávetőlegesen
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezzel szemben, ha később kapunk észbe, és 45 évesen kezdünk 9 500 forintot havonta megtakarítani, akkor csak 14 514 forint extra üti majd a markunkat, mely csupán 13 százalékos emelkedés.
A Portfolio Öngondoskodás 2017 konferenciáról már megjelent egy cikkünk, melyben arról olvashatsz, hogy áll Magyarország a megtakarítások terén.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








