Kevesen lépik meg, pedig csak ennyi kell a giganyugdíjhoz

Amikor nyugdíjra teszünk félre, akkor alapvetően három termék jöhet szóba, a 2014 óta elérhető nyugdíjbiztosítás, a 90-es évek óta elérhető önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a befektetéshez értők számára a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ). Mindhárom termék 20 százalékos adójóváírást ad, most a nyugdíjbiztosítást vesszük górcső alá.

Mit kell tudni a nyugdíjbiztosításról?

A nyugdíjbiztosítás leginkább abban különbözik a másik két nyugdíjcélú megtakarítástól, hogy azok fizetését bejelentés nélkül lehet szüneteltetni. Ez elsőre szigorú megkötésnek tűnhet, azonban a nyugdíjbiztosítás jó választás azoknak, akik nehezen takarékoskodnak, ugyanis a termék maga rákényszerít arra, hogy gondoskodjunk a jövőnkről.

Nem ez az egyetlen különbség a három nyugdíjcélú megtakarítás között, a befektetésbe való beleszólási lehetőségeink is változók:

• A nyugdíjbiztosításnál az egyik lehetőség, hogy mi alakítunk ki egy befektetési portfóliót a rendelkezésre álló eszközalapokból, ha szükséges biztosításközvetítő segítségével. A portfólió módosítására bármikor van lehetőségünk. A másik lehetőség, hogy fix hozamú terméket, klasszikus életbiztosítást választunk. Több biztosító ajánl olyan módszert (vagy eszközalapot), amelynek keretében a biztosító automatikusan átrendezi a portfóliót, a hátralévő tartamot figyelembe véve. (A lejárat felé közeledve egyre kisebb arányban szerepelnek kockázatos eszközök a portfólióban.)

• Az ÖNYP-nél már kész portfóliókból választhatunk ki egyet, amelyek között legfeljebb évente érdemes váltani.
  

• A NYESZ-nél a befektetéseinket teljes mértékben mi kezeljük egy értékpapírszámlához hasonlóan, a szolgáltató útmutatást adhat ebben.
  

Ebből a szempontból annak lehet érdemes a nyugdíjbiztosítást választani, aki bombabiztos, fix hozamot szeretne egy klasszikus életbiztosítás választásával, vagy aki egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás keretein belül rugalmasan szeretné kezelni a megtakarításait, azonban nem szeretne napi szinten ezzel foglalkozni.

Hogy néz ki a gyakorlatban a nyugdíjbiztosítás?

Amikor felvesszük a kapcsolatot a biztosítóval, a tanácsadó először felméri az igényeinket, amihez szüksége lesz a jövedelmünkre, illetve tudnia kell, hogy várhatóan mikor vonulunk nyugdíjba. Emellett persze azt is tudnia kell, hogy a fix hozamú vagy unit linked típusú terméket szeretnénk.

Ezek alapján a tanácsadó egy nyugdíjtervet állít fel, amit megmutat nekünk. Fix hozamú terméknél már a biztosítási díjat és a várható felhalmozott vagyon mértékét is megtudjuk. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében viszont a választott eszközalapok teljesítményén múlik, hogy mennyi pénzünk lesz a nyugdíjba vonuláskor.

Ha a tanácsadó által felvázolt nyugdíjterv tetszik nekünk, kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló eszközalapokból a tanácsadó segítségével a megtakarítási portfóliónkat. Ilyenkor a tanácsadó felméri a kockázatvállalási hajlandóságunkat, és ez alapján javasol nekünk portfóliót. Lényeges, hogy a befektetésről mi hozzuk meg a végső döntést, így a kockázatot is mi viseljük. Végül pedig megkötjük a szerződést.

Az adójóváírást azonban nem kapjuk meg automatikusan. Az adóbevallás készítésekor külön erre fenntartott helyen jelezni kell, ha igénybe szeretnénk venni az adójóváírást. Ha ezt elmulasztjuk, akkor a kedvezményt nem kapjuk meg, utólagosan pedig csak önellenőrzéssel érvényesíthetjük.