Csúnya világ jön a magyar iskolákban: több százezer diák sorsa válik bizonytalanná

Évek óta folyik a középiskolai rendszer átalakítása Magyarországon. 2016 szeptembere óta lényegében három típusú intézményben folyik középfokú oktatás hazánkban:

• gimnáziumokban,

• szakgimnáziumokban és

• szakközépiskolákban.

A gimnáziumot kell a legkevésbé bemutatni, hisz egyelőre itt ment végbe a legkevesebb változás az elmúlt években. Gimnáziumi képzés négy, hat és nyolcosztályos formában folyik Magyarországon, bár vannak ettől eltérő időtartamú képzések is. A gimnázium elvégzésekor érettségi vizsgát tesznek a tanulók, és eredménytől függően jogosulttá válnak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. 

A szakgimnáziumok abban különböznek a gimnáziumoktól, hogy itt a közismereti tárgyakon kívül szakmai képzés is folyik, ebben a rendszerben szerezhető érettségi és szakmai érettségi is.

A három intézménytípus közül a legalacsonyabb szintű képzettséget a szakiskolákat váltó szakközépiskolák adják: itt alapvetően szakképesítés szerezhető három év alatt, igaz, ezt követően érettségi is szerezhető, de csak újabb két tanév elvégzését követően.

- nyilatkozta a Pénzcentrumnak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke.

2019: a központosítás éve

Ezt azért fontos szem előtt tartani, mert a középiskolai rendszer átalakítása újabb lépcsőjéhez érkezik hamarosan. Tavaly ősszel jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy elkerülhetetlenné válik a központi felvételik bevezetése, majd a CEU-botrány kellős közepén, a múlt hónap elején erősítette meg Palkovics László oktatási államtitkár, hogy az intézkedést 2019-től vezetik be. 

Az államtitkár a felvételi bevezetése mellett arról is beszélt, hogy központilag meghatározott keretszámok alapján kerül majd meghatározásra, hogy melyik típusú intézménybe, hány gyereket vesznek fel onnantól. Ez megfelelő eszköz lehet a kormány számára ahhoz, hogy adminisztratív eszközökkel tereljen több tanulót a frissen átalakított szakképzési rendszer felé.

- mondta Mendrey László PDSZ elnök.

- ezt Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke nyilatkozta a Magyar Hírlapnak még ősszel, Lázár János bejelentésével kapcsolatban. 

Ha a kormány szeretne, bőven lenne is majd honnan faragni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2016-ban 

• szakközépiskolába 78 231,

• gimnáziumba 181 794,

• szakgimnáziumba pedig 167 574

diák járt Magyarországon.

A témával kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, de a cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre.

Tanulni, tanulni, tanulni...

A vélelmezett kormányzati tervek jól illeszkednek egy olyan, széles körben osztott vélekedéshez, hogy Magyarországon kevés a jó szakmunkás, alig lehet rendes asztalost találni, valamint, hogy egy jó szakmával a kezében nyugodt és kiszámítható jövő vár egy gyerekre.

Sajnos azonban ezt a jól hangzó érvelést nem nagyon támasztják alá a számok. A KSH adatai alapján jól látszik, hogy a munkanélküliségi ráta vonatkozásában a legnagyobb különbséget nem a gimnáziumi és a szakgimnáziumi, hanem a középfokú és a felsőfokú (tehát főiksolai vagy egyetemi) végzettségűek között figyelhetjük meg.

Még egyértelműbb a kép, ha a közmunkásokat is hozzávesszük a munkanélküliekhez, így még tisztábban látszik, hogy legjobban a főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkezők járnak, körükben a legkevesebb ugyanis a munkanélküli vagy a közmunkás. 

Főiskolára vagy egyetemre menni pedig gimnáziumból a legegyszerűbb. A szakközépiskolák esetében, a szakvégzettség után még két évig kell tanulni, hogy erre egyáltalán lehetősége legyen a diáknak, a szakgimnáziumokban pedig a szakmai tárgyak jelentős terhelést jelentenek, így nehezebb jó eredményt elérni azokból a tantárgyakból, melyek a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükségesek.

Mennyi, az annyi?

Természetesen nemcsak a munkanélküliek körében figyelhető meg jelentős különbség a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők között. Akiknek van állása, ott jelentős eltérés van az átlagfizetések között. A fizetesek.hu oldal statisztikái szerint, 2016-ban bruttó 347 500 forintot keresett egy egyetemi diplomával rendelkező dolgozó, míg egy érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalónak csak 164 500 forint jutott.