Nagy változások az oktatásban: kétmillió magyart érintenek a módosítások

Beiratkozás

Eddig, ha a gyermek betöltötte a hatéves kort, az óvoda engedélyezhette a szülő  kérésére, hogy még ne küldjék iskolába. A köznevelési törvény sebtében összehozott júniusi módosítása miatt mostantól az iskolaérettség megállapítása egy szinttel feljebb kerül: a kérelmeket január 15-éig kell benyújtani "a felmentést engedélyező állami szervhez" (amelyet még nem jelöltek ki) - írja az index.hu. 

Szakértők szerint a központi hivatal ezután is az óvoda véleményét veszi figyelembe a döntésnél, így a gyakorlatban sok változás nem várható az eddigiekhez képest.

Az óvodai beíratkozás idejét is egy évvel előrehozták. Eddig az óvodába járás alól ötéves korig lehetett felmenteni egy gyermeket, mely idéntől négyéves korra csökkent. Ennek az intézkedésnek elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációjában, iskolára való felkészítésében lehet szerepe. Aki csak 5 éves korában kezdi az óvodát, azok közül sokan már az iskolakezdéskor is eleve hátrányban indulnak.

Magántanulóság

A júniusi törvénymódosítás egyik legtöbb vitát kiváltó intézkedése a magántanulóságra vonatkozó szabályok módosítása volt, ugyanis egyre több olyan alternatív magániskola működik a fővárosban és több vidéki nagyvárosban, amelyekben az oda járó gyerekek magántanulói státuszban vannak.

Az OH által augusztusban kiadott tájékoztató szerint aki most magántanulói státuszban van, annak nincs teendője. Az OH 2020 szeptemberéig felülvizsgálatot folytat le minden érintett esetében, és hivatalból dönt arról, hogy 2020 ősze után is fennállhat-e az egyéni munkarend a diák esetében. Fontos változás, hogy míg eddig a tanév során bármikor lehetett kérelmezni a magántanulóságot, a jövő évtől ez csak egy alkalommal, június 15-ig tehető meg, és csak egy évre kérelmezhető.

Nyelvtanulás

A 2020-ban egyetemre felvételiző már csak akkor futhatnak neki a felvételinek, ha van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk (B2 szintű) vagy ennek megfelelő oklevelük (emelt szintű nyelvi érettségi, külföldi érettségi, nyelvvizsga stb.). Becslések szerint emiatt akár 20 százalékkal is csökkenhet a felsőoktatásba felvételizők aránya, ami viszont elsősorban a vidéki kisebb egyetemeket érintheti súlyosan - írja az index.hu.

A nyelvtanulást elősegítendő, a 9. és 11. évfolyamos diákok kétszer kéthetes, külföldi nyelvtanfolyamra mehetnek, amelyet az állam finanszíroz. A lehetőségre folyamatosan lehet majd pályázni, a diákokat családoknál szállásolják el. Mindenki csak az általa első helyen tanult nyelvterületre utazhat. A programot a Tempus Közalapítvány szervezi, amely már 1200 külföldi nyelviskolával vette fel a kapcsolatot. A nyári szünetben tartott nyelvtanfolyamok célországai között az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína szerepel.

Az állam nemcsak a nyelvtanfolyamok díját, a gyerekek utazását, elszállásolását és ellátását finanszírozza, hanem zsebpénzt is ad.

Enyhült a tankönyvekre vonatkozó szigorú szabályozás is, ami a nyelvkönyveket illeti: a júniusi törvénymódosítással a köznevelési törvénybe olvasztották a tankönyvtörvényt, amelynek hatására az idegen nyelvű tankönyvekből, feladatgyűjteményekből, szótárakból a jövőben kettőnél több könyvcsalád kiadványai is felkerülhetnek a tankönyvjegyzékre. A tanárok és a diákok választási lehetősége ezzel bővül, és színvonalas magánkiadók sem szorulnak ki a piacról.

OKJ-s képzések

Ebben az évben várható, hogy alapvetően átstrukturálják az OKJ-s szakképzések rendszerét. A magyar Országos Képzési Jegyzék (OKJ) jelenleg 700 szakképzést sorol fel, amelyeket szakképző iskolákban, technikumokban, felsőoktatási intézményekben (iskolarendszerben) vagy fizetős tanfolyamokon (iskolarendszeren kívül) lehet tanulni. A rendszer eléggé átláthatatlan: a képzési jegyzékben keverednek a valódi szakképzettségek és a részképzettségek a munkakörökkel, több képzés átfedi egymást.

A szélesebb és általánosabb szaktudást adó végzettségeket várhatóan csak a 3-5 éves állami-egyházi szakiskolákban és technikumokban lehet majd megszerezni középiskolás korú diákoknak vagy felnőtteknek, a fizetős tanfolyamok ezután is nyitottak lesznek mindenki számára. Várhatóan szeptemberben már a parlament elé kerül az új szakképzési és felnőttképzési törvény, a két területet érintő jogszabályok kikerülnek a köznevelési törvényből és egy önálló jogszabályt alkotnak.

Igazgatók

Az iskolaigazgatók kinevezése már évek óta állami kézbe került, most az utolsó akadályt is elvették, hogy ebbe bárki beleszólhasson. A köznevelési törvény június módosításából kivették azt a passzust, ami kötelezővé tette a pályázatok elbírálásához a nevelőtestület, az iskola alkalmazotti közössége, az óvoda- vagy iskolaszék, a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének beszerzését. A végső szót már 2013 óta a minisztérium mondja ki egy-egy igazgató kinevezéséről, a döntést nem is kell indokolni. Korábban az ezzel kapcsolatos botrányok nagy része abból fakadt, hogy a nevelőtestület vagy az iskolaszék szavazatai ellenében döntött az állam.

Alternatív iskolák

Komoly felzúdulást okozott júniusban az a terv, hogy az alternatív iskoláknak is kötelezővé tették volna az érdemjegyes osztályozást (a diákok szöveges értékelése helyett), a tanéveket itt is félévekre kellett bontani, és az iskolák tantervei nem térhettek volna el 30 százaléknál nagyobb mértékben a kerettantervektől. Mindez első látásra megnehezítette és/vagy ellehetetlenítette volna ezeknek az iskoláknak a működését, köztük például a már közel 10 ezer gyereket nevelő Waldorf-iskolák és óvodák hálózatát. Az érintetettekkel nem egyeztetett javaslat átgondolatlanságra jellemző, hogy mindez a törvénymódosító csomag elfogadását is megakasztotta az utolsó pillanatban. Egy újabb módosítással végül mégiscsak megengedték a szöveges értékelést.