Hiába lenne rá baromi nagy szükség, egyre kevesebben választják ezt a szakmát

2020. július 23-án este tették közzé a felvételi ponthatárokat a szeptemberben induló egyetemi képzésekre. Idén főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek, ebből 57 799-en alapképzésre. A három legnépszerűbb képzés idén a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing és a pszichológia szak lett. A műveszéthez, kultúrához, humántudományokhoz kapcsolódó képzések közül csak a kommunikáció- és médiatudomány került be 10-dikként a legnépszerűbb szakok közé.

Az Eurostat friss adatai szerint 2018-ban több mint 2,5 millió hallgató vett részt valamilyen kultúrához köthető képzésben az EU országaiban, így elmondható, hogy a felsőoktatásban tanulók 14,7 százaléka választott ilyen területet. Azonban az arány országonként jelentősen eltérhet, hiszen amíg Olaszországban az egyetemi, főiskolai rendszerben tanulók 18,8 százaléka valamely kulturális, művészeti szakon tanul, addig Lettországban ez az arány épp a fele: 9,4 százalék.

Magyarország ebben a sereghajtók közé tartozik, a magunk 11,2 százalékával mindössze Románia (11,0%), Ciprus (9,9%), Bulgária (9,6%) és Lettország (9,4%) van mögöttünk ebben a statisztikában. A szomszédos országok nagyrészt előttünk végeztek: Szlovákiában és Horvátországban 11,8 százalék, Szlovéniában 12,3 százalék, Szerbiában 13,3 százalék, míg Ausztriában 14,4 százalék a kulturális, művészeti szakokon tanulók aránya.

A legnagyobb arányban az olaszoknak választanak ilyen pályát a hallgatók (18,8%), de az Egyesült Királyság (18,2%), Észtország (16,3%), Németország (16,1%) is az élbolyban van, ami az ilyen területeken tanulók arányát illeti. A görögök, svédek, franciák és írek is az EU-átlag felett folytatnak kuturális tanulmányokat.

Most óriási szükség van a kulturára

A járvány alatt bebizonyosodott, hogy mennyire nagy szükség van a művészettel, kultúrával és ennek közvetítésével foglalkozók munkájára. Márciusban Fekete Péter, az Emmi kultúráért felelős államtitkára úgy fogalmazott közleményükben: a kultúra felelőssége, hogy a szellemi életet táplálja, a kiegyensúlyozott léthez szükséges lelki muníciót, viselkedésmintát átadja az embereknek.

- írták akkor. A magyar kulturális élet szereplői pedig meg is tettek mindent a járvány alatt, összefogásukkal segítették megőrizni a lelki nyugalmat, mentális esgészséget. Nem is beszélve arról, hogy hány szerző, alkotó, intézmény tette közkinccsé a kulturális javakat az online térben, hogy támogassák azokat, akik bár szeretnének, a korlátozások miatt nem férhetnek hozzá azokhoz.