Van fény az alagút végén a tanárképzéseken: így alakultak a jelentkezések

Összesen 1 974-en jelölték meg a tanító alapszakot felsőoktatási jelentkezési lapjuk első helyén – derül ki a 2024-es felvételi statisztikákból. Tíz éve nem volt ilyen magas a képzésen az elsőhelyes jelentkezők száma: tavaly az általános felvételi időszakban 1 496-an, egy évvel korábban 834-en, három éve pedig 1 124-en sorolták a tanító szakot felvételi lapjuk első helyére, az elmúlt tíz évben egyszer sem haladta meg az 1 800-at az elsőhelyes jelentkezők száma. Az elsőhelyes jelentkezők száma fontos visszajelzést ad a felsőoktatási intézménynek – a diákok ugyanis a számukra legvonzóbb szakot jelölik meg felvételi listájuk első helyén.

Nem a tanító BA-szak az egyetlen pedagógusképzés, amely idén jóval népszerűbbnek bizonyult, mint az előző években: a Felvi adatai szerint az óvodapedagógus szak a tavalyi 3 246-tal szemben idén már 3 678 elsőhelyes jelentkezőt vonzott, de a csecsemő- és kisgyermeknevelő BA-képzést is egyre többen választják: míg a 2021-es általános felvételin alig haladta meg a 600-at az elsőhelyes jelentkezők száma, tavaly már 1 800-an, idén pedig 2 039-en sorolták a felvételi lista élére.

Az ország egyik legnagyobb múltú, 1 929-ben alapított tanítóképzőjének szellemi és jogutódja, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, dr. Gloviczki Zoltán úgy véli, tanítónak lenni a 20. század második felében sok esetben menekülőútnak számított a felsőoktatásban.

Kevesebb figyelem, kevesebb elvárás – persze csekélyebb egzisztencia és fizetés mellett. A rendszerváltás után az utóbbi nehézségek csak fokozódtak, ugyanakkor egyre világosabb a társadalom, így a fiatalok számára is, hogy tanítónak és óvópedagógusnak lenni minden anyagi elismerésen túl igen nagy presztízsű pálya

 – mondta, kiemelve: minden beiskolázási időszakban jól érzékelhető, hogy a kiváló tanítókért versengenek a családok.

A kisebb gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkája ma is átlátható, világos értékeket képvisel, hiszen a legalapvetőbb tudást adják át a gyerekeinknek

– tette hozzá.

Tanítóképzés: a valós kihívásokra kell felkészíteni a hallgatókat

Nemcsak országszerte, de az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is tovább emelkedett a tanító alapszakra készülők száma, tíz éve nem sorolta olyan sok jelentkező a szakot a felvételi lista élére, mint idén. A váci mellett ma már budapesti campusszal is rendelkező intézmény pedagógusképzési kínálata egyébként kifejezetten gazdag: az óvodapedagógus szakosok magyar és angol nyelvű képzés, valamint három nemzetiségi szakirány, a leendő tanítók pedig szlovák és cigány/roma szakirány közül választhatnak.

Az alapszakok közül népszerű a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a szociálpedagógia is, ahogy a neveléstudomány, a mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő, illetve a szociálpedagógia mesterképzés is. A főiskola rektora szerint a leendő pedagógusokat a valós kihívásokra kell felkészíteni, méghozzá valóban gyakorlatorientált képzéssel.

Nem a felsőoktatási tananyag és annak átadása lebeg a szemünk előtt, hanem az, hogy milyen tanítót szeretnénk látni egy 21. századi osztályteremben. A gyermeket ismerő, őt segítő, az ő személyes fejlődését, emberi kapcsolatainak épülését, kommunikációját, kreativitását, gondolkodását fejlesztő pedagógust

– magyarázta, hozzátéve: az Aporon a tanítóképzés első évének első hetétől gyerekek közé viszik a hallgatókat, ugyanakkor az átlagnál sokkal nagyobb figyelmet fordítanak az atipikus fejlődésű gyerekek pedagógiájára és a romológiai ismeretek elsajátítására is.

A főiskola a diplomás szakembereknek is számos szakirányú továbbképzést is kínál: megismerkedhetnek többek között a 3D tanulás módszereivel és eszközeivel, az alternatív pedagógiai módszerekkel, a drámapedagógiával, a biblioterápiával, valamint a digitális környezetpedagógiával is.