Lassan elfogynak itthonról a fiatal diplomások? Egyre több magyar egyetemista lépne le az országból

Jelentősen nőtt az egyetemi hallgatók politikai részvétele az elmúlt öt évben – derült ki az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatásból. A 805 egyetemista megkérdezésével készített felmérésből kiderült, hogy a hallgatók 45 százaléka fontolgatja a tartósan külföldre költözést, miközben az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája közleményében ismerteti: az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 2011-es indulása óta ötödször vizsgálta a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét. A reprezentatív felmérés a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet vezetőjének irányításával,  a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült el.

A február 22-e és március 11-e között, 805 nappali tagozatos egyetemista megkérdezésével végzett felmérés gyorsjelentését szombaton az EFOTT fesztiválon mutatták be, képet adva a Magyarországon élő több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról.

A közlemény idézi Szabó Andreát, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatóját, aki elmondta, a kutatás a külföldi élettel kapcsolatos megfontolások terén “rekord közeli” eredményeket mutat: míg 2015-ben a megkérdezettek 37 százaléka, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le. Enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási szándék is: jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.

A kutatás megállapította: a magyar egyetemisták többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról otthon családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint korábban bármikor.

Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa szerint a hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható: míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Érdemi az emelkedés a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében. A 2024-es aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlatos – ismertette.

A fiatalok az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik, így egyre többen hajlandóak pénzt is adományozni a számukra fontos ügyek kapcsán – derült ki a kutatásból.

A felmérés a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta. Az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, a konzervatív anya-apa szerepfelfogást ugyanakkor csak 6 százalékuk. A fiatalok 23 százaléka vélekedik úgy, hogy nem politikai programokra, hanem erős kezű vezetőre van szükség, míg a migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak.

Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.