Siralmas bérek és pedagógushiány: ilyen káoszban indul újra a tanév a közoktatásban

A pedagógushiány mostanra kritikus szintet ért el, különösen a kisebb településeken, ahol szinte lehetetlen új tanárokat találni a távozó pedagógusok helyére. A szolgálati lakások hiánya, a rossz közlekedés, és a helyi közösségi terek megszűnése tovább súlyosbítja a helyzetet. Sok iskola bezárásra kényszerül, ami a gyerekek oktatásból való kimaradását és a helyi közösségek felbomlását eredményezi.

Korábban arról írtunk, hogy sok helyen már iskolaigazgató sem lesz az intézményekben tanévkezdéskor. Ráadásul nemrégiben egy meglévő iskolaigazgatótól is megvált a Belügyminisztérium, éppen a tanévkezdés előtt néhány nappal. 

A portál által megkérdezett Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi tagja szerint a pedagógusbérek emeléséről szóló ígéretek ellenére a tanárok helyzete továbbra sem javul érdemben. Az átlagos béremelések nem kompenzálják a magas inflációt, és a hosszabb ideje dolgozó pedagógusok bérkülönbségei is csökkentek a kezdő kollégákkal szemben.

Nagy szerint a bevezetésre kerülő teljesítményértékelési rendszer további feszültségeket generálhat a tantestületekben, mivel az értékelések szubjektív elemei miatt sokan aggódnak a tisztességtelen megítélés miatt. Ez a rendszer a szakmai munka helyett az adminisztrációs terhekre helyezi a hangsúlyt, ami tovább növeli a frusztrációt a pedagógusok körében.

A szervezet képviselője az újonnan bevezetett mobilhasználatot szabályozó új rendeletről is beszélt. Szerinte ez

olyan többletterhet ró ez az iskolákra, amivel hirtelen nem tudnak mit kezdeni. Kinek a feladata legyen begyűjteni ezeket az eszközöket, hol tudnak ennyi készüléket tárolni? Ki legyen az a személy, aki napközben bármikor rendelkezésre áll, hogy kiadja a telefonokat, ha a tanuló végez, hirtelen megbetegszik, vagy csak el kell mennie valahová?

- tette fel a kérdéseket.

Az oktatási rendszerből ráadásul hiányzik egy érdemi gyermekvédelmi hálózat, miközben a tankerületek szigorú ellenőrzése alatt működő iskolák egyre inkább magukra maradnak. Az iskolák vezetőit és tanárait adminisztratív akadályok és a bizalmatlanság légköre fojtogatja, ami ellehetetleníti a hatékony oktatást és az intézmények valódi feladatait - mondta el a szakértő.

A vidéki településeken, ahol az iskolák a közösségi élet központjai voltak, az intézmények megszűnése különösen súlyos következményekkel jár, mivel a gyerekek oktatása és a helyi közösségek megmaradása egyaránt veszélybe kerül.